Románia: bezzeggyerekből Európa beteg embere – már csak a magyarok menthetik meg az államcsődtől

Déja vu érzésük lehet azoknak, akik manapság a romániai eseményeket figyelik. Éppen csak megalakult az új román kormánykoalíció a december elsejei választásokat követően, ám rögtön az első intézkedéseinek egyike volt a salátarendelet elfogadása.

Januártól a Ciolacu vezette kabinet gigantikus, 130 milliárd lejes kiigazítást hajt végre, ami az ígéretek szerint elsősorban a közszférát érinti. A sors különös, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adja a pénzügyminisztérium vezetését, így Tánczos Barnára és a romániai magyarokra hárul a feladat, hogy rendbe szedjék a román államháztartást, amely évek óta nyögi a politikusok felelőtlenségének következményeit.

Választási szuperévet tartottak Romániában, csak úgy szórták a pénzt a politikusok

Keleti szomszédunknál eddig mindenfajta kísérlet megbukott, amely a költségvetési kiadások lefaragására irányult. Az igazság az, hogy már 2019-ben, tehát a Covid előtt letértek a fiskális fegyelmezettség útjáról, olyannyira, hogy az idén elérheti az államháztartás hiánya a GDP 9 százalékát is – ami pont kétszerese lehet a magyar deficitnek.

Mindez persze nem a véletlen műve: a magyar nyilvánosságban csak bezzegországként emlegett uniós tagállamban 2024-ben választási szuperévet tartottak. Hogy mennyire bőkezűek voltak a román politikusok, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyetlen év leforgása alatt

• a nyugdíjak 40 százalékkal emelkedtek, emiatt a román nettó átlagnyugdíj mintegy 50 ezer forinttal nőtt, amivel a magyart is lekörözte,
• a minimálbért kétszer emelték, előbb 2023 októberében egy előrehozott intézkedéssel 10 százalékkal, majd 2024 júliusától további 12 százalékkal 3700 lejre,
• eközben javában növelték a közszférában a kereseteket. 

Ez persze jó hatással volt a kiskereskedelmi forgalomra, ami szeptemberben egészen elképesztő tempóban, több mint 10 százalékkal növekedett . Az már más kérdés, hogy az árakat is húzták a béremelések, ma az egész unióban Romániában a legmagasabb a infláció, novemberben 5,4 százalék volt.

Pénzügyminisztérium: szó sincs megszorításokról

Azaz ugyanaz történik, mint 2006-ban Magyarországon, és még a költségvetési hiány mértéke is kísértetiesen hasonlít rá. Hiába tervezte a Gyurcsány-kormány 2005 végén a gazdasági konjunktúra közepette 4,1 százalékra a deficitet, végül 9,3 százalék lett a GDP arányában.

Azt fontos hozzátenni, ahogy az akkori időköz képest lényeges különbség – ez pedig árnyalja a mostani román kormány „bűneit” –, hogy most nincs pénzbőség és a konjunktúra a világban, nem úgy, mint 2005–2006 tájékán. Azaz a lazább költségvetés még akár indokolt is lehet, hiszen erről szól az anticiklikus gazdaságpolitika.

Ezzel együtt nagy kérdés, hogy mire lesz elég a mostani megszorítás. A román kormánypártok eddigi tárgyalásaiból úgy tűnik, továbbra is a bürokrácia csökkentésében látják leginkább a költségvetési problémák rendezésének kulcsát. Tánczos Barna a kormányülést követő sajtótájékoztatóján a Krónika Online tudósítása szerint határozottan tagadta, hogy megszorításokat jelentenének a kormányzati intézkedések. 

A megszorítás az volt, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték, vagy amikor iskolák és kórházak százait zárták be – jegyezte meg. Egyúttal hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot kért minden romániai cégtől, valamint szolidaritást a lakossággal és a kormánnyal.

Valami félresiklott a román gazdaságban, ezt használhatta ki a „román Trump”

Romániában nemcsak az államháztartással vannak bajok, a gazdaság is lényegében megbicsaklott: választási szuperév és osztozkodás ide vagy oda, a mostani előrejelzések szerint még az 1 százalékot sem éri a gazdasági növekedés. A harmadik negyedévben éves alapon 0,3 százalékkal csökkent a kibocsátás, ez a harmadik legrosszabb GDP-adat volt az EU-ban.

ebből alig csapódik le valami a gazdaságban, és ez lehet a magyarázata annak, hogy miért elégedetlenek a románok, és miért tudott a semmiből előtűnni a „román Trump”.

Keleti szomszédunkban belpolitikai válság bontakozott ki, miután az alkotmánybíróság öt nappal az elnökválasztást követően egy az egyben megsemmisítette az első forduló eredményét. Úgy ítélte meg: alapos a gyanú, hogy az oroszok beavatkoztak Colin Georgescu szélsőjobboldali politikus oldalán a romániai választásokba. 

Bárhogy is alakul majd megismételt szavazás márciusban, szinte biztosra vehető, hogy a megszorítások miatt továbbra is puskaporos marad a román közélet, amit Georgescu ki fog használni.

Az adósságfinanszírozás egyre drágább Romániában

A makrogazdasági fundamentumok ilyen szintű gondjait már a befektetők sem nézik jó szemmel. A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre, ezzel egyetlen fokozatra került a bóvli kategóriától. Ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat. 

Lényegében a kormányfő is ezzel indokolta a hétfői sajtótájékoztatóján, hogy miért van szükség kormányzati megszorítócsomagra. Szerinte egy felelőtlen gazdasági magatartás automatikusan az ország hitelképességének leminősítését, a befektetők elüldözését és a nagyon magas kamatlábakon történő hitelfelvételt jelentené.

– mondta Ciolacu. Hogy valóban egyre drágább a román államadósság finanszírozása, azt az is bizonyítja, hogy a 10 éves államkötvények hozama az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett, cikkünk írásakor 7,3 százalékon állt, miközben a román jegybanki alapkamat 6,5 százalék. 

Közben a folyó fizetési mérleg tetemes, mintegy 20 milliárd eurót teszi ki, tehát a románok jóval többet fogyasztanak, mint amit a gazdaság megtermel. Mi magyarok pedig megtanultuk egy ideje: a legrosszabb kombináció, ami előállhat a gazdaságban, az ikerdeficit, ami rendkívül sérülékennyé tesz egy akkora méretű országot, mint Magyarország.

A román csoda mögött masszív eladósodás áll

Románia az elmúlt évtized egyik gazdasági nyertese, ami kétségtelenül a magyarok kárára történt: míg 2011-ben Magyaroroszág az uniós vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP 67 százalékán állt, addig Románia jóval hátrébb indult, az 55 százalékos szintről, 2023-ra viszont eltűnt ez a különbség. Sőt, a mai 78 százalékával egy hajszálnyival előttünk áll (77 százalék) fejlettségben.

A román fejlődést jól mutatja, hogy az uniós csatlakozáskor még a második legszegényebb tagállamnak számító ország ma már fejlettebbnek számít, mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia. Ám mielőtt valami gazdasági csodát látnánk a jelenség hátterében, valójában masszív eladósodás látható a teljesítmény mögött.

Az Eurostat adatai szerint, miközben nálunk a nominális államadósság 2008 és 2023 között 19 553 milliárd forintról 48 858 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt,

66 milliárd lejről 665 milliárd lejre. Ekkora adósságnövekedést senki nem produkált az unióban.

Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, 2023-ban már 48,9 százalékát. Mindez azért lényeges, mert mi úgy tudtunk növekedni – bár alacsonyabb ütemben, mint a románok –, hogy közben sikerült lefaragni az adósságunkból 15 százalékpontot a 2019-ig terjedő időszakban.

Ennek is tudható be, hogy a korábbi négyszeres-ötszörös különbség, ami a román és a magyar adósságmutató között volt, fokozatosan eltűnt, és 25 százalékosra olvadt. Azaz a román teljesítmény főként eladósodásból fakadt.