Az Európai Bizottság (EB) folytatja a tárgyalásokat Ukrajnával az Európába irányuló földgázszállításokról, a megbeszélésekbe Magyarországot és Szlovákiát is bevonja az EB – derül ki egy uniós diplomata által hétfőn ismertetett és a Reuters által látott nyilatkozatból.
„A bizottság kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai vezetékrendszeren keresztül Európába történő szállításról” – áll a nyilatkozatban, amit reggel olvastak fel az uniós nagyköveteknek a külügyminiszterek találkozója előtt. Az EB az egyeztetésekbe hazánkat és északi szomszédunkat is bevonná.
Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit idén január elsején leállt, miután lejárt a Moszkva és Kijev közötti szerződés, amit a felek nem újítottak meg. Szlovákia és Magyarország sürgette az uniót, hogy lépjen közbe a szállítmányok újraindítása érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először tavaly augusztusban jelentette be, hogy országa nem újítja meg az Orosz Föderációval kötött, 2024 végén lejáró gáztranzit-megállapodást.
Vlagyimir Putyin orosz államfő később jelezte, hogy Moszkva nem utasítja el az Ukrajnán áthaladó gáztranzitot, szeretné, ha ez a csatorna nyitva maradna. Zelenszkij decemberben bejelentette, hogy beleegyezik az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjába, ha a nyugati országok a konfliktus végéig nem fizetnek Oroszországnak a fűtőanyagért.
Ebbe értelemszerűen Putyin nem ment bele, így jelenleg csak déli irányból, a Török Áramlaton érkezik vezetékes orosz földgáz Magyarországra és több más európai országba.
Oroszország az ukrajnai gáztranzit leállásával évi 5-6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esik el, ami nagyjából az orosz GDP 0,2 százaléka, azonban az ukrán tranzitbevételek mértéke ennél magasabb, a GDP 0,5-0,6 százalékát éri el, így Kijevnek is fájt a döntés.
Az orosz–ukrán tranzit leállására ellenére Pozsony alternatív útvonalakon megkapja az energiahordozót, amelyről szerződése van. Azonban a szlovák kormány szerint 177 millió euróval (több mint 72 milliárd forint) többe fog kerülni a gázbeszerzés az ukrajnai tranzit leállása miatt.
Ráadásul északi szomszédunkon keresztül a múlt év végéig jelentős mennyiségű földgáz jutott Ausztriába – amely most szintén új útvonalakon látja el magát – és Ukrajnába is. Robert Fico közlése szerint országa emiatt 500 millió euró, vagyis majdnem 207 milliárd forint tranzitdíj-bevételtől esik el.
Az EB lépésének köze lehet ahhoz, hogy ma Brüsszelben az uniós tagországok külügyminiszterei az Oroszország ellen hozott szankciókról döntenek. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kijelentette: az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről.
Oroszország az ukrajnai tranzit lezárása után is megtalálja a módját, hogy gázt exportáljon
Oroszország a cseppfolyósított földgáz exportjának bővítését tervezi, miközben a vezetékes gázt más vevőkhöz, például Kínához irányítja. Idén az is a figyelem középpontjában áll, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hogyan dönt az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.