
Rendkívüli: az EU folytatja a gázszállításról szóló tárgyalásokat Ukrajnával, Magyarországot is bevonják
Az Európai Bizottság (EB) folytatja a tárgyalásokat Ukrajnával az Európába irányuló földgázszállításokról, a megbeszélésekbe Magyarországot és Szlovákiát is bevonja az EB – derül ki egy uniós diplomata által hétfőn ismertetett és a Reuters által látott nyilatkozatból.

„A bizottság kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai vezetékrendszeren keresztül Európába történő szállításról” – áll a nyilatkozatban, amit reggel olvastak fel az uniós nagyköveteknek a külügyminiszterek találkozója előtt. Az EB az egyeztetésekbe hazánkat és északi szomszédunkat is bevonná.
Az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit idén január elsején leállt, miután lejárt a Moszkva és Kijev közötti szerződés, amit a felek nem újítottak meg. Szlovákia és Magyarország sürgette az uniót, hogy lépjen közbe a szállítmányok újraindítása érdekében.
Hónapok óta tart a vita
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először tavaly augusztusban jelentette be, hogy országa nem újítja meg az Orosz Föderációval kötött, 2024 végén lejáró gáztranzit-megállapodást.
Vlagyimir Putyin orosz államfő később jelezte, hogy Moszkva nem utasítja el az Ukrajnán áthaladó gáztranzitot, szeretné, ha ez a csatorna nyitva maradna. Zelenszkij decemberben bejelentette, hogy beleegyezik az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjába, ha a nyugati országok a konfliktus végéig nem fizetnek Oroszországnak a fűtőanyagért.
Ebbe értelemszerűen Putyin nem ment bele, így jelenleg csak déli irányból, a Török Áramlaton érkezik vezetékes orosz földgáz Magyarországra és több más európai országba.
Szlovákia pórul járt
Oroszország az ukrajnai gáztranzit leállásával évi 5-6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esik el, ami nagyjából az orosz GDP 0,2 százaléka, azonban az ukrán tranzitbevételek mértéke ennél magasabb, a GDP 0,5-0,6 százalékát éri el, így Kijevnek is fájt a döntés.
Az orosz–ukrán tranzit leállására ellenére Pozsony alternatív útvonalakon megkapja az energiahordozót, amelyről szerződése van. Azonban a szlovák kormány szerint 177 millió euróval (több mint 72 milliárd forint) többe fog kerülni a gázbeszerzés az ukrajnai tranzit leállása miatt.
Ráadásul északi szomszédunkon keresztül a múlt év végéig jelentős mennyiségű földgáz jutott Ausztriába – amely most szintén új útvonalakon látja el magát – és Ukrajnába is. Robert Fico közlése szerint országa emiatt 500 millió euró, vagyis majdnem 207 milliárd forint tranzitdíj-bevételtől esik el.
Az EB lépésének köze lehet ahhoz, hogy ma Brüsszelben az uniós tagországok külügyminiszterei az Oroszország ellen hozott szankciókról döntenek. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kijelentette: az dönti el a magyar szavazatot, hogy az Európai Bizottság ad-e garanciát arra, hogy a jövőben fellép minden olyan esetben, amikor uniós tagállamok energiabiztonságát fenyegetik az Európai Unión kívülről.
Oroszország az ukrajnai tranzit lezárása után is megtalálja a módját, hogy gázt exportáljon
Oroszország a cseppfolyósított földgáz exportjának bővítését tervezi, miközben a vezetékes gázt más vevőkhöz, például Kínához irányítja. Idén az is a figyelem középpontjában áll, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hogyan dönt az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.
Ajánlott videók



