Tovább fokozza Európa kiszolgáltatottságát a globális LNG-piacoknak az, hogy Ukrajna nem hosszabbította meg a gáztranzitszerződést az orosz Gazprommal.
Egy, a Capital Economicson olvasható elemzői jegyzet szerint a piacokat aligha érte meglepetésként a gázszállítások leállítása, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már több hónapja jelezte, hogy ellenzi a szerződés meghosszabbítását, ám az, hogy az utolsó pillanatba nem sikerült megoldást találni, mégis
megawattóránként 50 euró fölé lökte a nyersanyag árát a holland TTF gáztőzsdén.
Az Ukrajnán keresztüli vezetéken tavaly mintegy 15 milliárd köbméter földgáz érkezett Európába, ami ugyan elmarad a 135 milliárd köbmétert kitevő LNG-szállításoktól, ám arra pont elegendő, hogy tovább növelje a kontinens kiszolgáltatottságát az LNG-szállításoknak, ami egyben növeli a versenyt Ázsiával is. Emiatt megemelkednek az energiaárak Európában az idei évre, és csak akkor várható enyhülés, amikor jelentősen bővül az LNG-kínálat is.
Az elemzésben az idei év végére 40 eurós megawattóránkénti árral számolnak, ami jövőre tovább eshet. Az energiaárak emelkedése nem éri el azt a szintet, amely aggodalommal töltené el az Európai Központi Bankot az inflációs várakozások tükrében, ám a földgáz drágulása az európai ipart visszavetheti. A következő években az európai gázár mérséklődhet, ahogy növekszik a globális kínálat, és
a jelenleg az amerikai ár négyszereséről annak a duplájára süllyedhet.
A gáztranzit leállása különösen érzékenyen érintheti Kelet-Közép-Európát, amit jelez is, hogy Moldova oroszpárti szakadár régiójában, Transznyisztriában leállították a fűtést és a melegvíz-ellátást, hiszen azt a régió felé Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz biztosította.
Magyarország és Szlovákia más útvonalon is tud földgázhoz jutni (a jegyzet nem említi, de Magyarország a Török Áramlat vezetéken keresztül is tud behozni orosz gázt), ám az vélhetően drágább lesz, mint az orosz nyersanyag.
Oroszország ezzel évi 5-6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esik el, ami nagyjából az orosz GDP 0,2 százaléka, ám az ukrán tranzitbevételek mértéke ennél magasabb, a GDP 0,5-0,6 százaléka.
Azonban a szállítások leállítása ütőkártyát is ad Kijev kezébe, amennyiben megkezdődnének az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalások. A visszaállításukért esetleg cserében ki tudnak alkudni valamit – fejtegeti az elemzői jegyzet. (Ha mindkét fél így gondolkodik – ezt már mi tesszük hozzá –, akkor kisebb az esélye, hogy az orosz támadások lerombolják az ukrajnai gázvezeték-hálózatot. Az áraminfrastruktúrát folyamatos támadások érték.)
Ukrajna ráadásul további jó pontokat szerezhet az Európába tartó gázszállításait felpörgető Egyesült Államok hamarosan hatalomra kerülő új adminisztrációjánál is – írja a Capital Economics.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.