Több gáz érkezhet Szlovákiába Magyarországon át

Április 1-jétől a jelenlegi harmadával nő az a földgázmennyiség, amelyet Magyarországról Szlovákiába lehet továbbítani. Ehhez meg kellett növelni a két ország gázhálózatát összekötő kapacitásokat, a munkát a két rendszerüzemeltető, a szlovákiai Eustream és a magyarországi FGSZ Földgázszállító Zrt. végezte el. A magyar társaság tájékoztatása szerint a szlovák–magyar (Veľké Zlievce/Balassagyarmat) határkeresztező ponton szükségessé vált nem megszakítható kapacitásnövelés az egyik oldalon sem igényelt beruházást.

Az összeköttetés fontos része a vertikális folyosónak, amely észak-déli irányú összeköttetéseket létesít térségünk országai között. (A szállítás ugyanis eredetileg kelet-nyugati irányúra épült ki, és a keletről nyugatra történő szállítást szolgálta.)

Magyarországról Szlovákiába jelenleg évi 2,63 milliárd köbméter földgáz szállítható, nem megszakítható kapacitással, ez az április 1-jei gáznaptól évi 3,5 milliárd köbméterre nő. E gázmennyiség órára vetített energiatartalma 4 240 252 kilowattóra. A megnövelt kapacitást negyedéves termékként a 2025. február 3-i negyedéves kapacitásaukciókon kínálják majd fel. A megnövelt kapacitást ezután az uniós kapacitásaukciós naptárban (CAM NC) előírtaknak megfelelően minden további aukción felajánlják.

Jókor bővítették a kapacitásokat

A fejlesztésre az FGSZ és az Eustream között élő együttműködés keretében került sor. A lépés kritikus fontosságú volt Szlovákia számára, amely kelet felől január 1-je óta nem jut oroszországi eredetű földgázhoz, mert miután lejárt az orosz–ukrán gáztranzit-szerződés, azt Ukrajna nem hosszabbította meg. Ukrajna azzal indokolta a döntését, hogyha folytatná a gáztranzitot, azzal bevételhez juttatná az ellen háborút indított Oroszországot. Az eddigi szállítási útvonaltól elvágott országok azt hangsúlyozzák, hogy az uniós csatlakozásra készülő keleti szomszédunknak gondoskodnia kellene az uniós országok vezetékes ellátásáról.

A gáztranzit folytatása érdekében Robert Fico szlovák miniszterelnök december 11-én Kijevbe utazott. A Világgazdaság értesülése szerint azonban az ukrán közvélemény egy része rosszul fogadta, hogy az egyébként eredménytelen látogatásra a hivatalosan bejelentett időpont előtt került sor. Ha az orosz–ukrán tranzit le is állt, alternatív útvonalakon Szlovákia megkapja azt az orosz gázt, amelyről szerződése van, ezt vasárnap Robert Fico közölte a  TA3 hírtelevízió egyik műsorában.  Szlovákiába jelenleg csak Magyarországon keresztül jut érdemi mennyiségű földgáz. (A cseh–szlovák határkeresztező kapacitás az igényekhez képest szűk.)

A tranzitdíjnak egyelőre annyi

Ám jelentkezett egy másik nagy probléma is azzal, hogy kong az Ukrajnából Szlovákiába tartó Testvériség vezeték: Robert Fico közlése szerint országa emiatt 500 millió euró, vagyis majdnem 207 milliárd forint tranzitdíj-bevételtől esik el. Szlovákián keresztül a múlt év végéig jelentős mennyiségű földgáz jutott Ausztriába – amely most szintén új útvonalakon látja el magát – és Ukrajnába is.

Bár az FGSZ-Eustream projekt nagyon jókor jött Szlovákia gázellátása szempontból, a kapacitás április 1-jétől történő bővítése az idei fűtési idényben már nem segít. Hosszú távon annál inkább hasznos a folyamatos ellátás, a tárolók következő idényre való feltöltése és a tranzit életben tartása miatt.
Az orosz gáz célba juttatásának pillanatnyi megoldása azonban meghagy néhány problémát, illetve okoz változást:

• a kínálat végső soron így is szűkül,
• amiatt a gáz drágul,
• az LNG felértékelődik, ami elsősorban az amerikai eladóknak kedvez,
• a gázpiac átrendeződik.

Ismét szigorít a tél

A kissé hidegebbre fordult, helyenként havazással színezett időjárás ismét felveti a kérdést, nem lesz-e gond a fűtéssel. A gázellátás oldaláról azonban rendben vagyunk. Bár a földalatti tárolók készletei a téli idényben jellemző módon fogynak, a töltöttségük jelenleg 63,8 százalékon áll a hivatalos uniós statisztika szerint. Ez az ország éves gázigényének a 46,09 százalékának a kielégítésére elég. Igaz, nem így kell számolni, mert a hazai tárolókban őrzik a téli szerbiai gázigény kielégítéséhez szükséges mennyiséget, a tárolói gáz felhasználásának pedig műszaki határt szab a kitárolás kapacitása, amit persze az igények szerint alakítottak ki. Fontos továbbá, hogy a gázigényt télen sem kizárólag a tárolókból, hanem részben a folyamatos importból, részben a kisebb tételt jelentő belföldi termelésből elégítik ki. 

Mint ismert, a feladó az orosz Gazprom, a szállítás pedig a napokban megtámadott Török, majd a Balkáni Áramlat nevű vezetéken történik. A Szerbia felőlihez képest ksiebb mennyiség érkezik Horvátország irányából is. Ez a gáz eredetileg a krk-szigeti cseppfolyós gáz (LNG) terinálra érkezik tartályhajón a világ valamely pontjáról. Magyarországról jelenleg Szerbiába távozik gáz, nyilván a Magyarországon tárolt, említett tétel terhére, továbbá Szlovákiába egy igen nagy – a teljes behozatal harmadát kitevő – mennyiség. Az Ausztria felőli orosz behozatalunk már egy éve megszűnt, és az év eleje óta áll az ukrajnai is.
A hazai tárolókban lévő gázmennyiség nagyjából megfelel az elmúlt hét év átlagának a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közzétett diagram szerint.