Oroszország az ukrajnai tranzit lezárása után is megtalálja a módját, hogy gázt exportáljon

Vlagyimir Putyin elvesztette bevételeinek egy részét, miután Kijev nem újította meg az Orosz Föderációval kötött, 2024 végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Ugyanakkor Moszkvának már vannak alternatív útvonalai, amelyek megvédhetik a komolyabb gazdasági csapástól.

A Kínába irányuló szállítások tavaly elérhették a rekordot jelentő 31 milliárd köbmétert, ami idén 38 milliárd köbméterre nőhet, mivel a Szibéria Ereje vezeték elérte a tervezett kapacitását 2024 decemberében.

A Gazprom nagyobb mennyiséget szállíthat a Fekete-tenger alatt húzódó Török Áramlaton keresztül: a cég idén 25 milliárd köbmétert adhat el Törökországnak és 15 milliárd köbmétert exportálhat Európába.

Moszkva azt is tervezi, hogy a tavalyi 33 millió tonnáról 2035-re 100 millió tonnára növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportját. Sőt, a Bloomberg szerint az Európai Unió 15,5 millió tonna orosz LNG-t importált 2024-ben, amivel történelmi csúcsot ért el.

Azt viszont érdemes hangsúlyozni, hogy az orosz tervek kihívásokkal nézhetnek szembe, például sok a bizonytalanság a Szibéria Ereje 2 kapcsán: Putyin és kínai kollégája, Hszi Csin-ping 2023. júliusban állapodott meg a gázvezeték lefektetéséről. 

A kivitelezés pontos menetrendje azonban nem ismert, ráadásul a felek között vita alakult ki, hogy milyen áron számolják el a vezetékben áramló gázt. Az LNG-export növelését a nyugati szankciók nehezíthetik meg, mivel Moszkva nehezebben fér hozzá a beruházásokhoz szükséges eszközökhöz és technológiához.

Mit lép Trump?

Idén a figyelem középpontjában az áll, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök hogyan dönt az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban. Trump a kampányban többször kijelentette, hogy gyorsan véget vet az orosz–ukrán háborúnak, ha hatalmat kap. 

A politikus az elmúlt hetekben többször megerősítette, hogy a háború lezárása az egyik legfőbb prioritása lesz. Ehhez kapcsolódik, hogy Putyin közölte: az átfogó ukrajnai rendezés részeként az összes, Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedést fel kell oldani.

A kérdést tovább bonyolítja, hogy Washington célja az amerikai LNG iránti kereslet növelése Európában, így az Egyesült Államoknak elvileg nem áll érdekében az orosz energiaexportot érintő szankciók hatályon kívül helyezése.

Ukrajna a tárgyalásokra készülhet

Oroszország az ukrajnai gáztranzit leállásával évi 5-6,5 milliárd dollárnyi exportbevételtől esik el, ami nagyjából az orosz GDP 0,2 százaléka, azonban az ukrán tranzitbevételek mértéke ennél magasabb, a GDP 0,5-0,6 százalékát éri el, így Kijevnek is fájt a döntés. Fájt több ország, így Szlovákia és Magyarország vállalatainak is, akik segítségért fordultak az Európai Bizottsághoz is, ott azonban lesöpörték a panaszt. 

Az elemzők szerint Ukrajna a tárgyalásokra készülhet a lépéssel: a szállítmányok újraindításáért cserébe kialkudhatnak valamit. Ha mindkét hadviselő fél így gondolja, akkor kisebb az esélye, hogy az orosz támadások lerombolják az ukrajnai gázvezeték-hálózatot.