Pácban a cseh ipar is, mint a magyar, a németek korán derülhettek

Ha Európa gazdasága be akarja váltani a reményt, hogy idén kilábal a kátyúból, az újraéledő fogyasztás mellé az iparnak is fel kellene zárkóznia, és az utóbbi tekintetben az év első jelentései sajnos egyáltalán nem felhőtlenek. A magyar ipari termelés, mint csütörtökön kiderült a novemberi számokból, továbbra is alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mellé kijöttek a cseh számok is, illetve adatokat közölt Németország is, melynek teljesítménye Közép-Európa számára alapvetően mérvadó. A számok láttán nem kell előkészíteni a pezsgőt.

Hatalmas a kontraszt a csütörtökön közzétett magyar kiskereskedelmi forgalmi és ipari termelési adatok közt: az előző novemberben 4,1 százalékkal magasabb, az utóbbi 2,9 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A fogyasztás – a gazdasági növekedés egyik fő mozgatója – már magához tért, a másik motor, az ipar termelése azonban továbbra is ki-kihagy. 

A két indikátor nagy különbsége, hogy a fogyasztás elsősorban belföldi tényezőktől függ – mint az infláció, ehhez képest a háztartási jövedelem, illetve a hangulat és a jövőkép. Az exporttól olyan mértékben függő gazdaságokban, mint a magyar, vagy a cseh – az ipar pedig jelentős mértékben attól függ, hogy pörögnek a külső piacok. 

Esetünkben ezek közül kiemelt nagyságú és jelentőségű a német piac, amiről sorjáznak a rossz hírek. Jelen pillanatban, bármilyen adat, ami nem negatív, pozitív hírnek számít a német gazdaság számára – jegyzik meg mai jegyzetükben az ING elemzői, ami epésnek tűnhet, de inkább a tényeket összegzi.

A magyar nyűglődés tesztje: a cseh ipar pont ugyanabban a cipőben jár

Amennyiben tudni szeretnénk, a kiábrándító magyar ipari adatok belső gazdasági okokból származnak, vagy valóban a külpiacok gyengélkedése a gyökere, érdemes összehasonlítani őket egy hozzánk hasonló gazdaság teljesítményével. Kapóra jön, hogy pont csütörtökön tették közzé a cseh ipari számokat is novemberre.

Ha a fogyasztás hazai megélénkülése reményt kelt is, hogy legalább itthonról nyerhet gyógyítgató új keresletet a hazai ipar, a cseh adatokból az olvasható ki, hogy a külpiac – elsősorban Németországra gondoljunk – sajnálatosan továbbra is gyalázatos állapotban van.

A háztartások fogyasztásából eredő belső kereslet a cseheknél hozzánk hasonlóan szépen újraépülőben van az inflációs évek okozta sokkból. Az ipari termelés azonban, mint ma kiderült, szinte pontosan ugyanannyival kevesebb az egy évvel ezelőttinél, mint a magyar: 2,7 százalékkal.

Július óta ez a legrosszabb adat, és messze gyengébb annál is, amit az elemzők vártak.

– sommázta az ING egy másik jegyzete.

A német hatás. A cseh ipar a magyarhoz hasonló mértékben összefonódott a szenvedő német autóiparral.

Ha a német gazdaság felderül, a közép-európai is: de ez-e a kilátás?

Nagy véletlen: pont most jöttek ki a novemberi német ipari számok is. Ugyanazon hónap magyar és cseh teljesítményét bizonnyal még a korábbi hónapok német trendjei befolyásolták, ha azonban az év végén már kilábalóban volt a német ipar, az reményt jelent a közép-európai export és beruházások tekintetében is.

És lőn: kéthavi csökkenés után novemberben meglepetésre az előző hónaphoz képest 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés Németországban.

A részleteket vizsgálva gyorsan elillan azonban az optimizmus:

• A német ipari termelés még így is majdnem 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, pont, mint a magyar és a cseh. A német havi adatok ráadásul hullámzóak, az elmúlt egy évben egy-egy pozitív hónap után mindig visszakoztak a negatív tartományba.
• A pozitív adat későn jött, hogy halvány gazdasági növekedést varázsoljon a német recesszióból. Öt évvel a világjárvány után a német ipari termelés még mindig mintegy tizedével alacsonyabb, mint előtte. A bajt tekintve: ez nem ki-, hanem bekecmergés.
• Nincs kilátásban jelentős javulás – vélik az elemzők – tekintve, hogy a német ipar szenvedését nem egyszeri, hanem hosszú ideje megoldatlan problémák okozzák.

Ezek a bajok nyomják a német ipar vállát – és közép-európai üzletfeleiét is

Az ING szakemberei vázolják is ezeket a problémákat, és a lista körülbelül ugyanígy szokott kinézni a többi elemzésben is.

Nem elég, hogy rosszul jönnek ki a dolgok, a német gazdaság strukturális alapjai gyengültek meg, 

(Másképp: a németek belefutottak, hogy az ukrajnai háború, a zöldátalakulás és az atomerőműveik együttes hatására nagyobb energiaköltség mellett dolgoznak, miközben erős vetélytársak jelentek meg a világpiacon.)

Némi technikai jellegű ideiglenes javuláson felül igazi felívelés jelenleg nincs kilátásban – mondják az elemzők. A német iparban az árukészletek egyre csak híznak, ahelyett hogy csökkennének, miközben a rendelések kigyógyulása sem indult meg.

Ha mindez igaz, a régiónkban nem az előrehozott választásra készülő németek megújuló húzóerejében kell bíznunk.

Orbán Viktor kormányfő az év végén adott nyilatkozataiban azt hangoztatta: nem az európai gazdaság újraindulásában bízik, amikor fantasztikus évet jósol Magyarországnak, hanem a működésbe lépő belső motoroknak, mint az új gyárak beindulása és a kormány gazdasági akcióterve.