Krőzusi vagyonok épülnek: az ötszáz leggazdagabb már 10 ezermilliárd dollárt ér
A 2020-as évek atmoszférája, úgy tűnik, ambrózia a leggazdagabbaknak – klímaváltozás, háborúk, ellenségeskedés, deglobalizáció ide vagy oda. A varázsszó: technológia, amiből sejthetjük, hogy a vagyonosodásból nem egyenlő mértékben veszi ki a részét a világ minden része. Saját kontinensünk nem az élen szerepel. A sort Elon Musk, Mark Zuckerberg és Jensen Huang vezeti (mind az amerikai technológiai szektorból).
A Bloomberg Milliárdosok Indexe szerint tavaly az 500 leggazdagabb ember vagyona 1500 milliárd dollárral nőtt, és most először elhaladt a 10 ezermilliárd dolláros mérföldkő mellett.
A növekmény 43 százalékát – tehát csaknem a felét – teszi ki nyolc technológiai titán 600 milliárdot is meghaladó vagyonnövekedése. Összehasonlításul: a magyar háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona (követelések mínusz tartozások) a legutóbbi, szeptember végi MNB-adatok szerint mintegy 260 milliárd dollár volt.
A nyolcak: az említett trió, plusz Larry Ellison, Jeff Bezos, Michael Dell és a Google-alapítók, Larry Page és Sergey Brin.
Kiderült, kit szeret a pénz: nem a versenyképtelenné bénult Európát
Ebből talán megérthetjük, miért szerepel összesen ötször a „demográfia” szó Mario Draghi szeptemberi jelentésében, ami villámgyorsan az európai versenyképességi fordulatot sürgetők alapművévé vált, miközben a „technológia” több százszor. Holott szuperorvosságként a gazdaságok felélesztésére, a demográfiai problémák kezelésére az elmúlt években-évtizedekben a liberális politikusoktól és a balra sodródott konzervatívoktól is a tömeges bevándorlást hallhattuk emlegetni.
Miközben az európai gazdaságot háború szakította versenyképtelen darabokra, jelképes, hogy a novemberi választásokon a tömeges bevándorlás ideájától elforduló Egyesült Államokban az az Elon Musk kerül kormányzati kulcspozícióba a hetek múlva felálló második Donald Trump-adminisztrációban, aki a technológiai szektort képviseli, és a vagyonosodási folyamat élén állt 2024-ben.
Még többet mond, hogy Musk
az év végén kiprovokálta, hogy a választási győztes és vastagon bevándorlásellenes amerikai republikánus tábor állást foglaljon a migráció egy lényeges kérdésében.
A vita a H-1B vízumprogramról tört ki, amelynek a keretében az amerikai vállalatok képzett szakembereket csábítanak magukhoz a világ más tájairól, a küszködő Európából is.
Musk, aki maga is ezen az úton érkezett Dél-Afrikából (miközben az Nvidia-vezér Huang sem Amerikában született), kijelentette: akár „háborúra” is kész menni a radikális ellenzőkkel szemben a programért. Donald Trump sietett tisztázni: igen, a tömeges bevándorlást megállítják, de a külföldről érkező szakemberekre Amerikának szüksége van.
A technológiai birodalmak vagyona pedig tovább nőhet Amerikában, ha állják a versenyt az egyre izmosabb kínai vetélytársakkal.
Ha a 2024-es trendek folytatódnak, az Egyesült Államok nagyon jól áll.
A leggazdagabbak az amerikai nyertesek: a technológiai trió és a többi óriás
A vagyonok növekedése jelentős részben abból származott, hogy az amerikai részvények szárnyaltak tavaly. Az S&P 500 Index tavaly mintegy negyedével emelkedett, és ebben a „Csodálatos Hét” részvény kulcsszerepet játszott: Musk Teslája, Zuckerberg Metája és Huang Nvidiája az index nyereségének több mint a felét adta.
Tanulságos, kik tudtak rendkívüli mértékben tovább gazdagodni a múlt évben, amikor Európa gazdasága nem tudott kikászálódni a háború és az általa okozott inflációs cunami utóhatásainak mocsarából. Nézzük meg egyenként a nagy amerikai nyerteseket.
Musk, Zuckerberg, Huang, Zhao, Armstrong – mind nem Európa
- Musk, az új elnök „első pajtása” többek közt az autógyártó óriás Tesla, az űrtechnológiát képviselő SpaceX és a mesterséges intelligenciát bevető xAI tulajdonosa, tavaly 213 milliárd dollárral gyarapította – azaz szinte megduplázta – vagyonát, 442,1 milliárd dollárra. Jeff Bezos vagyona december 17-én 237 milliárddal maradt el mögötte, a lista első és második helyezettje között ekkora különbség még sohasem volt – írta a Bloomberg.
- Mark Zuckerberg 81 milliárd dollárt szedett össze pluszban tavaly, pedig az Európai Unióban 841 millió dolláros trösztellenes bíságot sóztak rá, és a mesterséges intelligencia terén a több milliárd dolláros beruházás sem hajtotta előre őket elég gyorsan. A Meta részvénye azért mintegy 70 százalékot nyert.
- A tajvani születésű Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója 76 milliárd dollárral gazdagodott tavaly a mesterséges intelligencia fejlődése támasztotta hullám hátán, több mint megtriplázva az Nvidia részvényárfolyamát, és júniusban a világ legértékesebb cégévé téve a félvezető-óriást.
- Trump választási győzelme két hónapja tovább duzzasztotta a tőzsdeindexet, és a nagy nyertesek közt voltak a kriptoóriások. A bitcoin árfolyama először lépett százezer dollár fölé. A CZ becenevű Binance Holding-vezér Changpeng Zhao 60 százalékkal növelte vagyonát tavaly, 55 milliárd dollárra, a Coinbase Global Inc. társalapító Brian Armstrong pedig 11,1 milliárd dollárt könyvelhetett el, ami több mint 50 százalékos növekedés egy év alatt.
- Trump maga a fasorban sincs a fenti gazdagokhoz képest, mindenesetre neki is van többségi tulajdona egy szépen beindult technológiai vállalatban. Ugyan a Trump Media & Technology Group Corp. a tavalyi harmadik negyedévben 19,2 millió eurós veszteségről számolt be, de a DJT néven ismert közösségimédia-vállalat 95 százalékkal lett értékesebb, és az év végén több mint 7 milliárd dollárt ért.
A kínaiak szintén gazdagodtak, többéves visszacsúszás után
A kínai milliárdosok sem panaszkodhattak tavaly, holott a kínai gazdaságról kevésbé jó hírek érkeztek, mint az amerikairól. Ők – köztük a Tencent Holdings vezérigazgatója, Pony Ma, a Xiaomi Corp. elnöke, Lei Jun és a Cambricon Technologies Corp. társalapító Chen Tianshi – 14 százalékkal lettek gazdagabbak 2024-ben.
Ami azért is pozitív, mert a megelőző három év inkább csak veszteségeket hozott: nem távozott a kínai ingatlanválság, miközben erősödött az állami beavatkozás az óriásvállalatok életébe.
A nagy vesztesek: Európa, Kelet-Ázsia, Latin-Amerika
A világ egyéb tájairól a Bloomberg összeállítása a nagy veszteseket sorolja fel.
- A francia luxusipar milliárdosai, Bernard Arnault, Francoise Bettencourt Meyers és Francois Pinault pórul jártak tavaly, ha maradt is mit tejbe aprítaniuk. Évekig jól ment nekik a világjárvány hatásai miatt, de ezek lecsengtével visszaestek az eladásaik, főleg a kulcsfontosságú kínai piacon, és ők hárman mindösszesen 71 milliárd dollárral lettek szegényebbek tavaly.
- Kínában is volt vesztes, és talán nem is gondolnánk ki, miután az elmúlt egy-két évben a Temu online kiskereskedő platform előretöréséről olvastuk a híadásokat. A mögötte álló mogul, Colin Huang augusztusban tényleg egy időre Kína leggazdagabb embere lett, de aztán a hó végén kijöttek a Temut birtokló PDD Holdings Inc. eredményei, és a részvény egy nap alatt 29 százalékot zuhant.
- A mexikói Grupo Elektra SAB kiskereskedő és pénzügyi csoport elnöke, Ricardo Salinas egyetlen nap alatt vesztette el a vagyona több mint felét, miután bejelentette, hogy egy korábbi pénzügyi tanácsadója jégre vitte. A céget még a tőzsdéről is kivonják.
- Carlos Slim, aki Latin-Amerika-szerte a telekom, a banki, az építési szektorokba és az energiába fektetett be, 26 milliárd dollárt vesztett, többek közt a mexikói peso 20 százalékos gyengülése és a baloldali mexikói elnökjelölt, Claudia Sheinbaum júniusi győzelme következtében, ami visszavetette a piacokat.
- Pham Nhat Vuong vietnámi mágnás szintén több szektorban szerzett tulajdont, de elvesztette vagyona majdnem felét, miután elektromosjármű-cége, a Vinfast Auto Ltd. részvényei hatalmasat buktak, mert a befektetők elvesztették a bizalmat terjeszkedése tervében.
