késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szerbiára újfent nyomást gyakorolnak - most az olajipar a célpont
Az idősebbek emlékeznek rá, Szerbiában milyen nehéz idők voltak az 1990-es években, amikor szankciókkal sújtották az országot. Hihetetlen ma már, de igaz volt: a sokszor kétes minőségű csempészett üzemanyagot a csencselők műagyag flakonokban árusították. Sokaknak jutott ez eszébe, amikor a szerb olajipari vállalat ellen szankciókat vezetett be Washington.
A politikusok szerint azonban ezúttal ilyesmitől nem kell tartani. Richard Verma, amerikai helyettes államtitkár elsőként tárgyalt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a NIS elleni szankciók bevezetését követően, és hangsúlyozta,
nem Szerbia ellen irányulnak az intézkedések, a szankciók célja az orosz tulajdon eltávolítása azokból a vállalatokból, ahol Moszkva érdekelt, beleértve a NIS-t is.
Amennyiben az orosz tulajdont eltávolítják a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) tulajdonosi struktúrájából, a szankcióknak nem lesznek gazdasági következményei. A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy „sovány vigasz”, hogy a szankciók nem Szerbia, hanem Oroszország ellen irányulnak, hiszen ezeket országa is megszenvedi. Az amerikai helyettes államtitkár kijelentette, hogy
Oroszország nem fektet Szerbia jövőjébe, és a NIS profitja nem az ország fejlődését szolgálja.
Verma rámutatott, hogy a NIS egyike annak a több ezer cégnek, amelyből az Egyesült Államok el akarja távolítani az orosz tulajdont. A cél annak megakadályozása, hogy a NIS profitja az ukrajnai fegyveres beavatkozást szolgálja.
Belgrád kivásárolná az oroszokat a szerb olajtársaságból
Vucic elnök nyomatékosította, hogy Szerbia nem fogja senki tulajdonát elkobozni, kizárva ezzel az orosz tulajdonrész esetleges államosítását. Hozzátette, hogy Belgrád nem állít akadályokat az amerikai szankciók alkalmazása elé, de nem kobozza el az orosz tulajdont. Opcióként említette viszont, hogy kivásárolnák az oroszokat a NIS-ből, amire elmondása a szükséges pénzt is elő tudnák teremteni. Probléma viszont, hogy
a büntetőintézkedések miatt még a vételár átutalása is nehézséget okozna.
A helyzet jelenlegi állása szerint Szerbia február 25-ig kapott haladékot, hogy rendezze az orosz többségi tulajdonban levő NIS helyzetét. A Biden-adminisztráció célja az orosz olajbevételek megnyirbálása volt. A NIS eladásáról szóló szerződést 2008. december 24-én írta alá a szerb kormány az orosz Gazprommal. Ennek értelmében az állami Gazpromnyeft 400 millió euróért lett a NIS többségi tulajdonosa. Valójában Boris Tadic és Dmitrij Medvegyev, akkori szerb és orosz államfő egyezett meg erről.
A kőolajipari vállalat ugyan egy közleményben hangsúlyozta, hogy működésük jelenleg zavartalan, a benzinkutak ellátása folyamatos, és a pancsovai olajfinomító is normál üzemmódban működik, de a jövőre nézve nehéz megjósolni, mi történhet. A szerb olajtársaság részvénytársaságként működik. A tulajdonrész
- 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté,
- 6,15 százaléka a szintén orosz Gazpromé,
- 29,87 százaléka a szerb államé,
- a fennmaradó részen pedig kisrészvényeseké.
Sokat beszélnek róla, de lényegében nem érezhetők a büntetőintézkedések hatásai. Vucic folytatja az egyeztetést az orosz és az amerikai tisztségviselőkkel is. A kormány bizottságokat alakított, melyek szintén a helyzet megoldásán, az esetleges következmények enyhítésén, kivédésén dolgoznak.
A Janaf nem szállít orosz olajat
Trump hivatalba lépése után változások is lehetnek, bár nyilván nem az lesz első intézkedése az elnöknek, hogy a NIS-t felmenti a szankciók alól. Szakértők véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy mi történhet. Egyesek szerint Trump elnök kabinetje egyszerűen feloldhatja, megszüntetheti a szankciókat, mások szerint ez egy bonyolult folyamat végén történhet csak meg.
Jó esetben Szerbia gyorsan és olcsón „megússza” azt, hogy az orosz szankciók járulékos kárát neki kelljen megfizetnie, de az sem zárható ki, hogy mindez sokba fog fájni az országnak. A NIS az Adria-kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf (Jadranski Naftovod) vállalat legnagyobb partnere. A felek, 10 millió tonna kőolaj szállítására kötöttek szerződést 2024. január 1-jétől 2026. december 31-ig. A horvát vállalat és horvát államvezetés is reagált a hírre.
Hangsúlyozták, hogy a Janaf 2022 decembere óta kizárólag nem orosz eredetű olajat szállít Szerbiának a kőolajvezetékén keresztül. A Szerbiába irányuló olajszállítás 95 százaléka a Janafon keresztül realizálódik.
Az amerikai szankció az árfolyamot is hazavágta
A cég értékét is befolyásolják a fejlemények. Ideiglenesen fel is függesztették a NIS részvényeivel történő kereskedést a Belgrádi Értéktőzsdén. Az indoklás szerint ennek oka a kereskedésben részt vevők érdekeinek és biztonságának a védelme. Amikor ugyanis az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma január 10-én a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot is felvette a szankciókkal sújtott vállalatok listájára, a NIS részvényei 779-ről 718 dinárra estek vissza.
A NIS részvényei tavaly december 16-án voltak legutóbb mélyponton. Akkor az árfolyam egyik napról a másikra 778 dinárról 678 dinárra zuhant. A szerb elnök azt megelőzően említette először, hogy az USA szankciókat vezethet be a NIS ellen. Azóta már az azeri gáz szállításával kapcsolatos fejlemények is borzolták a kedélyeket, a helyzet szerencsére megoldódott. Váratlan fordulatok azonban a jövőben is lehetségesek. Ilyen lehet például az,
ha engedve az amerikai nyomásgyakorlásnak, Szerbia is szankciókat vezetne be Oroszország ellen. Ennek valószínűsége azonban meglehetősen csekély.
Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a szankciók visszafelé sülnek el: a világpiacon emelkedő kőolajárak Moszkvának kedveznek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.