A menekültek után az ukrán vállalkozások is terjeszkednek Európában
Az orosz invázió után egymás után alakultak ukrán vállalkozások a közép-európai országokban, hogy kiszolgálják menekült honfitársaikat. Ma már a helyi fogyasztók körében is népszerűek, némelyik annyira megalapozta az üzletet, hogy tervezi vagy már meg is kezdte a terjeszkedést nyugat felé.
A háború kezdete óta közel 4,2 millió ukrán kapott ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unióban. Lengyelországban például, ahol a legfrissebb becslések szerint több mint 1,5 millió ukrán talált menedéket, tavaly minden tizedik új vállalkozást ők indították el.
Andrij Halickij két éve nyitotta meg Lviv Croissant nevű péküzletét, a láncnak pedig ma már 12 boltja van Lengyelországban, és október óta egy Csehországban is.
Az alapító célja földrajzilag sokszínű vállalkozás létrehozása a nyugati és a diaszpórán túli terjeszkedés révén.
Hosszú távon nem elég az ukrán vállalkozások fenntartásához a diaszpóra
„Bár jelentős ukrán menekültközösség él Európában, hosszú távon nem fenntartható stratégia csak rájuk támaszkodni fogyasztói bázisként” – nyilatkozta Halickij a Reutersnek.
Andrij Kudo, a hagyományos ukrán meggylikőrt népszerűsítő Piana Vyshnia (magyarul: Részeg Meggy) bárlánc alapítója is inkább a helyi vásárlókat tekinti fő célcsoportjának. Már 15 helyen üzemel Lengyelországban, és kilenc létesítménye van más balti és kelet-európai országokban, 2022 februárja óta pedig nyugati irányba terjeszkedik.
Az idén üzletet akarnak nyitni Németországban, Svájcban és Franciaországban, a következő célpont pedig London, mert az eddigi tapasztalatok szerint a bárok vonzzák az új fogyasztókat, és nyereségesek.
A háború előtt Ukrajnára koncentráltunk, mert olyan gyorsan fejlődött az üzlet. Az invázió miatt azonban kénytelenek voltunk nyugatabbra tekinteni, olyan nagyok a kockázatok otthon
– magyarázta Kudo.
Ugródeszka az Európai Unió piacára
Az ukrán vállalkozások lengyelországi sikeréhez hozzájárul, hogy nagyok a hasonlóságok a két ország kultúrája között, de Dariusz Szymczycha, a Lengyel–Ukrán Kereskedelmi Kamara első alelnöke szerint sokan csak
hídként vagy ugródeszkaként tekintenek Európa legnagyobb feltörekvő gazdaságára, a cél bejutni az Európai Unió piacára.
„Meg akarják ismerni az Európai Unióban való működés valóságát, szabványait, előírásait és szabályait” – fogalmazott.
Az új piacok keresésére szükség is van, mert bár az ukrán gazdaság 2023-ban és valószínűleg tavaly is erősödött, még mindig csak a 78 százaléka az invázió előttinek. Ráadásul egyelőre nem látszik a vége, bár hamarosan beiktatják Donald Trump amerikai elnököt, aki gyors békét ígért.
Erősítik a befogadó országok gazdaságát is
Az ukrán menekültek érkezése jót tesz a befogadó országok munkaerőpiacának és gazdaságának is. A Deloitte tavaly márciusban úgy becsülte, hogy 2023-ban 1,1 százalékkal, hosszabb távon pedig akár 1,35 százalékkal is növelhetik a lengyel GDP-t.
„Amikor Lengyelországba jönnek, például akár dolgozni, akár vállalkozást alapítani, ez gazdasági szempontból további ösztönzést jelent a fogyasztás és a munkaerő-kínálat javítása szempontjából” – támasztja alá az érvelést Andrzej Kubisiak, a Lengyel Gazdasági Intézet igazgatóhelyettese.
„Az egészséges lengyel piac nem csupán bennünket motivál, hanem más ukrán vállalatokat is arra, hogy megjelenjenek kimondottan a helyi fogyasztóknak szánt termékekkel” – vázolta fel a jövőt Volodimir Borovik, a MEGOGO digitális szórakoztatóipari szolgáltató társalapítója.
Lengyelország már a cég második legfontosabb piaca, ahova Romániával együtt 2023-ban lépett be.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
