A litván elnök az ország devizatartalékainak kárára növelné a védelmi kiadásokat a gazdasági teljesítmény 5 százaléka fölé – derült ki Gitanas Nauseda szerdán, a Baltic News Service-nek adott interjújából, amelyet a Bloomberg szemlézett.
Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette, hogy a NATO legnagyobb finanszírozójaként megköveteli a szövetségesektől, hogy a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 5 százalékát védelemre fordítsák. Azaz az eddigi 2 százalékos referenciaérték több mint dupláját várja el.
Hasonló állásponton van Donald Tusk, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Lengyelország miniszterelnöke is. A néppárti vezető szerdán az Európai Parlamentben beszélt arról, hogy
a globális fenyegetések miatt a biztonság kérdése előtérbe került, ami miatt jelentősen növelni kell a védelmi kiadásokat. Véleménye szerint a legalább 5 százalékos GDP-arányos hadikiadást már ettől az évtől meg kellene lépniük az európai országoknak.
Lengyelország idén 4,7 százalékot fordít védelemre, amivel messze túlszárnyalja a többi NATO-szövetségest.
Csehországnak és a többi európai országnak növelnie kell védelmi kiadásait, mert az erős védelmi képesség a legjobb eszköz arra, hogy elriassza Oroszországot a NATO-tagállamok elleni támadástól – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter egy pénzügyi-gazdasági fórumon szerdán Prágában, az MTI jelentése szerint.
Erre felkészülve és az orosz fenyegetés miatt a litván Államvédelmi Tanács a múlt héten bejelentette, hogy az országnak a GDP 5-6 százalékát védelmi kiadásokra kell fordítania 2030-ig. Mivel ez a magas rangú biztonsági tisztviselőkből álló testület ad megbízást a kormánynak, a kabinetnek megoldást kell találnia arra, hogy az állam teljesítse ezt a célt.
Gitanas Nauseda elnök erre a feladatra reagálva dobta be ötletnek, hogy a pluszforrást a devizatartalékokból biztosítsák. Mivel Litvánia eurót használ, a valutatartalékot nem kell a deviza megerősítésére fordítania, hiszen az immár az Európai Központi Bank hatásköre.
Nauseda érvelése szerint az adóemelés helyett más bevételi forrásokhoz kellene fordulni. „Litvánia tartalékai – amelyek decemberben mintegy 7,2 milliárd eurót tettek ki – vészhelyzetekben likviditási pufferként szolgálhatnak, ha a nemzet védelmére fordítják őket” – mondta.
Az elnök szerint „teljesen valós” az a veszély, hogy Oroszország a következő években megtámadhatja Litvániát.
Rámutatott, hogy korábban ezt a pénzt a száműzetésben lévő litván kormányok a fenntartásukra használták fel. „Én nem egy száműzetésben lévő kormány létezését szeretném finanszírozni, hanem inkább arra használnám, hogy Litvániának soha ne legyen szüksége száműzetésben lévő kormányra. Ez a mi feladatunk.”
A litván devizatartalék 2024 decemberében állt olyan magasan, mint tavaly év végén.
A decemberben hivatalba lépett új litván kormány már korábban megígérte, hogy idén a GDP 3,5 százalékáról a 4 százalékára növeli a hadikiadásokat, ami az évtized végére akár a 13 milliárd eurót is elérheti – emlékeztetett a hírügynökség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.