Akkora bajban van a román gazdaság, hogy a pénzügyminiszter szerint sincs pénz nyugdíjemelésre

Nem tervezték be a 2025-ös költségvetésbe Romániában a nyugdíjak inflációs rátával történő indexálását, mivel „nincs elég pénz” – jelentette ki Tánczos Barna pénzügyminiszter a Digi24 hírtelevízió kedd déli műsorában, írja a Krónika Online.

A miniszter szerint az egyszeri támogatásra irányoztak elő pénzt a büdzsében, azonban a nyugdíjak kiigazítására a deficit visszaszorítására tett erőfeszítések közepette nincs lehetősége a román államnak.

– fogalmazott nagyon egyértelműen Tánczos Barna, aki szerint egyedül arra van biztosítékuk, hogy a fizetéseket és a nyugdíjakat a 2024-es szinten ki lehessen fizetni. „Abban a pillanatban, amikor a gazdaság és a bevételek ezt lehetővé teszik, és visszatérünk ahhoz a rendszerhez, hogy a nyugdíjakat az infláció mértékével igazítjuk ki” – tette hozzá.

Tartani akarja a 7 százalékos deficitcélt a kormány

Hangsúlyozta azt is, hogy céljuk, hogy tartsák a 7 százalékos deficitcélt, „hogy pontosan ezt a következetességet, komolyságot és kiszámíthatóságot lássák a külföldi befektetők, a nemzetgazdaság és azok, akik nem akarnak abba a helyzetbe kerülni, hogy mondjuk, x százalékos lesz a hiány, és aztán a végén a duplája vagy majdnem a duplája lesz”. 

A kisnyugdíjasok 800 lejes támogatására kétmilliárd lejt fordít idén a román kormány. A becslések szerint mintegy 2,5 millió kedvezményezettje lesz az intézkedésnek. A pénzügyi támogatásra a nettó minimálbérnél, azaz 2574 lejnél kisebb összegű nyugdíjban részesülők jogosultak.

Megszorításokkal indult az év Romániában

Mint korábban írtunk, nem indul túl jól az év Romániában , ahol számos olyan lépéssel szembesült a lakosság, ami az anyagi helyzetét negatívan befolyásolja. A tavaly decemberi kormányzati döntés értelmében idén nemcsak a nyugdíjakat, de a közszféra fizetéseit is befagyasztották, emellett több adókulcsot, például üzemanyagok jövedéki adótartalmát is megemelték. Az intézkedésekre azért volt szükség, mert tavaly elengedte a hiányt a kormány, a nagy választási osztozkodásnak az lett a vége, hogy a deficit elérte a GDP 8,6 százalékát, ami közel kétszerese volt a magyar hiányadatnak. Emiatt az újonnan felálló román kormány gyakorlatilag legelső döntése volt a megszorítások bejelentése volt. 

A meghozott intézkedések pedig azonnal megjelent a fogyasztói hangulatban, januárban az ESI-index 99,6 pontra zuhant, ami a 2020-as járvány óta a legrosszabb érték, ráadásul a recesszióra utal. Ugyan a román kormány 2,4 százalékkal tervezte meg a 2025-ös büdzsét, a mértékadó elemzőházak inkább az 1,5 százalék körüli növekedést tartják elérhetőnek idén.