Időzített bombán ülnek a britek: erre rámegy a gazdaságuk

Magasabb adók, kisebb nyugdíjak, elégtelen közszolgáltatások és a nyugdíjkorhatár emelése – senki sem szavazna ilyen politikát ígérő pártokra, de ezekkel a gazdasági következményekkel jár majd, hogy a brit nők folyamatosan egyre kevesebb gyereket vállalnak és folyamatosan csökken a születési arány.

A folyamat pedig egyelőre megállíthatatlannak tűnik: az angol és walesi nők átlagosan 1,44 gyermeket hoznak a világra, ami a legalacsonyabb szám 1938 óta, amikor a statisztikai hivatal (ONS) gyűjteni és publikálni kezdte ezt az adatot. A népességszám fenntartásához bevándorlás nélkül 2,1-es termékenységi ráta szükséges.

„Ha nem gondoskodunk utódokról, akkor nem lesz, aki adót fizessen, szóval a születési arány romlása időzített bomba” – figyelmeztetett Joeli Brearley, egy anyaságot szorgalmazó tanácsadócsoport alapítója.

„Büntetik” azt, ki gyereket vállal

A termékenységi ráta romlását a Sky News hírtelevízió tudósítása szerint két tendencia okozza: egyre több fiatal nem akar gyereket, a gazdaság pedig bünteti azokat, akik vállalják a családalapítást.

1964-ben a termékenységi ráta még 2,93 volt Angliában és Walesben, és Matthias Doepke, a London School of Economics közgazdász professzora szerint ez most mutatja meg a hatásait.

Csökken a dolgozó és adófizető britek száma, miközben egyre nő a nyugdíjasok aránya, ami megterheli az államháztartást, mivel nem csupán a nyugdíjakra, hanem az egészségügyi ellátásra fordítandó összeg is emelkedik. A professzor szerint nem véletlen, hogy a termékenységi ráta évtizedek óta tartó romlása nyomán ma rekordszintre ugrottak a britek adóterhei, mégis kevesebb pénz jut az infrastruktúra fejlesztésére, egészségügyre, utakra.

Gazdasági következményekkel jár a születési arány romlása

A fiatalok ráadásul még a politikai nyomásgyakorló erejüket is egyre inkább elveszítik, mert az egyre több idős nagyobb szavazótábort is jelent egyúttal, így őket kell maguk mellé állítaniuk a pártoknak a választások során.

A nyugdíjasoknak azonban gyakorlatilag csak a politikai súly maradt, a korábban nagyvonalú állami ellátásuk azonban kevesebb egyszerűen azért, mert nincs elég dolgozó, aki finanszírozza.

A nyugdíjkorhatár emelése pedig „szinte elkerülhetetlen”, hogy lassítsák az államháztartás zsugorodásának ütemét. 

Egyre kevesebb fiatal akar gyereket

A borús kilátások ellenére egyre több fiatal nem akar gyereket, a Centre for Population Change felmérése szerint a 18–25 éveseket felölelő Z generációnak például a 15 százaléka. A helyzet romlását mutatja, hogy a millenárisoknak csak 5–10 százaléka mondta ezt, amikor ugyanennyi idős volt.

„Az emberek kezdenek rájönni, hogy nem a gyerekvállalás az egyetlen módja, hogy úgy érezzék, teljes az életük. Különösen a mai nők, sok barátom nem érzi szükségét, hogy gyereke legyen” – nyilatkozta a hírtelevíziónak egy  23 éves manchesteri szülészasszisztens, akinek a döntésében a nehéz gazdasági helyzet és a gyermeknevelés költségei is nagy szerepet játszanak.

Ráadásul minden generáció számára egyre könnyebb volt választani: az 1946–1964 között született baby boomerek szabadultak meg elsőként attól a hagyománytól és nyomástól, hogy fiatalon házasodjanak és családot alapítsanak.

Az utánuk következő X generációt arra nevelték, hogy azt tehet az életével, amit csak akar, és 

A Z generáció pedig abban a tudatban nőtt fel, hogy a klímaváltozás alapvetően forgatja majd fel a ma ismert életet, ami nyilvánvalóan hatással van a gyerekvállalási kedvükre.

Egy vagyonba kerül a gyereknevelés

Az emberek többsége azonban akar családot, de igyekeznek későbbre tolni a gyerekvállalást vagy megállni egynél, annyira drága a gyereknevelés. A Coram tavaly márciusi adatai alapján évi 14 501 fontba kerül a bölcsődei ellátás, ami három gyerek esetén 16 százalékkal több, mint az adózás előtti átlagbér, ami akkor 37 430 font volt. (Egy font 481,7 forint.)

Egy felmérés eredménye szerint az abortuszt választó nők 52 százaléka is a magas bölcsődei és óvodai díjakat jelölte meg elsődleges indokként, de az sem segít, hogy 

Az apák kettő, az anyák 52 hét szülési szabadságra jogosultak. Az első 39 hétben heti 184 fontot kapnak, ami a létminimum fele vagy a fizetésük 90 százalékát, attól függően, hogy melyik összeg az alacsonyabb, az utolsó 13 hétben pedig semmit. Nem meglepő, hogy az anyák 76 százaléka hitelt vesz fel vagy a megtakarításaihoz kénytelen nyúlni a szülés után.