Franciaország Mongóliából pótolná az Afrikában elvesztett uránt

Az atomiparban érdekelt francia vállalat, az Orano 1,6 milliárd eurós megállapodást írt alá a mongol kormánnyal a délnyugat-mongóliai Zuuvch-Ovoo uránbánya fejlesztéséről és üzemeltetéséről. Az 1600 munkahelyet teremtő projektet az Orano és két helyi cég (MonAtom, Badrakh Energy) közös leányvállalata működteti a jövőben. A kitermelés a tervek szerint 2029-ben kezdődik meg.

Az aláírási ceremóniára Ulánbátorban került sor, ahol a vállalkozások vezetői, valamint a mongol és a francia kormány képviselői vettek részt, többek között a külkereskedelemért és a külföldön élő franciákért felelős miniszteri megbízott, Laurent Saint-Martin is. Az Orano azért fordult az ázsiai ország felé, mivel igyekszik pótolni a Nigerből kiesett mennyiséget.

A nyugat-afrikai ország katonai vezetése 2023-ban puccsot hajtott végre, és eltávolította a franciabarát elnököt. Az államcsínyre válaszul a szomszédos országok kereskedelmi blokádot vezettek be, ami megnehezítette a kitermelt urán importját. Ráadásul az új vezetés közölte, hogy felülvizsgálják az országban kiadott bányászati engedélyeket.

Az események előtt Niger a francia uránimport 15-20 százalékát, míg az Európai Unió behozatalának 24-25 százalékát adta. Az érintett országok rendelkeznek tartalékkal, a kieső mennyiséget pedig Üzbegisztán, Ausztrália, Kazahsztán, Namíbia, Kanada és Oroszország pótolta. Érdemes megemlíteni, hogy Moszkva kifejezetten jó kapcsolatokat ápol az új nigeri vezetéssel.

A francia kormány ugyanakkor új reaktortok építését is tervezi, amelyek ellátásához a jövőben szükség lesz a mongol uránra. Ulánbátor pedig csökkenteni akarja függőségét Pekingtől és Moszkvától, ezért szívesen látja az európai partnereket.

A mongol uránt eddig főleg Kína importálta

A Magyarországnál tizenötször nagyobb területű, de mindössze 3,3 millió lakosú, Kína és Oroszország közé ékelődő ország exportjának közel 90 százalékát a fémek, a nyersanyagok és az energiahordozók teszik ki, ezeket főleg a hatalmas szomszédjai vásárolják meg. 

A bányászat messze a mongol gazdaság legnagyobb ágazata, az ipari termelés 72 százalékát, a közvetlen külföldi befektetések 70 százalékát és a teljes GDP 24 százalékát adja. A rézben, szénben, aranyban, vasércben, kőolajban, uránban, fluoritban és cinkben gazdag Mongólia bátorítja az amerikai és az európai cégek bányászati beruházásait, de Kína továbbra is az ásványi nyersanyag exportjának elsődleges piaca marad. 

Ugyan az olcsó munkaerő segíti a mongol bányaipart, azonban hátráltatja a szegényes infrastruktúra. Ráadásul az ország területének nagy része füves puszta, és nem rendelkezik tengerparttal, így a nyersanyagok szállítása kizárólag Oroszországon vagy Kínán keresztül valósítható meg. A földben rejtőző kincsek ugyan érdeklik a nyugati kormányokat, de a geopolitikai feszültségek miatt ezek kijutását Moszkva és Peking bármikor megakadályozhatja.