Vámháború: az Európai Unió kivár, Ausztrália tárgyalna Donald Trumppal

Franciaország és az Európai Unió nem habozhat, meg kell védeni az európai érdekeket az amerikai fenyegetésekkel szemben – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a TF1 televíziónak nyilatkozva.

Mint ismert, Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy a fémekre vonatkozó már meglévő illetékeken felül újabb 25 százalékos vámot vezet be az Egyesült Államokba irányuló valamennyi acél- és alumíniumimportra. Az amerikai acélimport legnagyobb forrásai Kanada, Brazília, Mexikó, Dél-Korea és Vietnám.

A francia politikus hangsúlyozta, hogy az EU 2018-ban sem hagyta magát, amikor Trump szintén vámháborút indított az unió ellen. Elárulta: az Európai Bizottság (EB) fogja eldönteni, hogy mely ágazatokat érinti majd a válaszlépés.

Az EB időközben közölte, hogy addig nem reagál, amíg nem kap részletes vagy írásos felvilágosítást az intézkedésekről. Ha az uniós testület úgy látja, hogy az az amerikai vámok sértik az európai vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók érdekeit, akkor nem hagyja válasz nélkül Washington lépését, de további részleteket az EB nem osztott meg.

Dél-Korea minimalizálná a károkat, Ausztrália tárgyalna

A dél-koreai ipari minisztérium soron kívül egyeztetett az acélgyártókkal Szöulban: a távol-keleti ország kormánya közölte, hogy igyekszik megismerni az amerikai vámok részleteit, és szorosan együttműködik az ágazattal. A kabinet bejelentette: igyekszik minimalizálni a lehetséges hatásokat, de részleteket nem közölt.

A koreai acélgyártók fontos beszállítói az autóiparnak, például a Hyundai és a Kia amerikai üzemeinek. Dél-koreai acélt használnak az elektronikai és háztartási készülékeket készítő vállalatok, a Samsung és az LG mexikói és amerikai létesítményei is. Ebből kifolyólag az Európai Uniónál sokkal kellemetlenebbül érinti a távol-keleti országot Trump friss bejelentése.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy a tervek szerint tárgyalni fog Trumppal: Canberra célja, hogy mentességet kapjon a tervezett vámok alól. Érdemes megemlíteni, hogy Trump első ciklusa alatt szintén 25 százalékos vámot vetett ki az acélra, de később több kereskedelmi partnerének vámmentességet adott, köztük Ausztráliának.

Vámháború: hogyan működik és ki fizeti meg végül?

A vám az importált árukra kivetett adó. Amikor egy amerikai cég terméket importál, akkor a vállalat vámot fizet az illetéket beszedő amerikai hivatalnak. Például ha egy 10 dollár értékű, Kínában gyártott játékot 20 százalékos sáppal sújtottak, akkor a vállalkozás kénytelen 2 dollárt átutalni az illetékes szervnek.

Sokan úgy gondolják, hogy a megemelt vámok csak a külföldi országokat terhelik. Ez azonban nem igaz, ugyanis a sápot mindig az importáló vállalatoknak kell kiegyenlíteniük, akik ezt a költséget részben vagy teljesen hozzáadják a behozatott termék árához. Vagyis, maradva a példánál, az amerikai fogyasztóknak 2 dollárral többet kell fizetniük az említett játékért.

Előfordulhat, hogy a vám olyan magas egy terméknél, hogy már nem éri meg importálni, ezért a vállalat kénytelen új beszállító után nézni. Az amerikai cégek ugyan találnak más, helyi partnereket, de ők drágábban tudják legyártani a termékeket.

Az amerikai vállalkozásoknak azonban nincs más választásuk, mivel a magas vámot nem tudják megfizetni, és ennyit már a vevők sem hajlandók kicsengetni. A magasabb gyártási költségeket azonban még képesek áthárítani a fogyasztókra.

Miért éri meg a vámháború Amerikának?

A vámok mellett érvelő politikusok és elemzők szerint viszont a vámok védik a helyi munkahelyeket és fellendítik a hazai termelést: a magasabb illeték ugyanis arra kényszeríti a vállalatokat, hogy többet termeljenek az Egyesült Államokban. Sőt, a sápok megvédhetik a nemzetbiztonsági szempontból fontos iparágakat.

A kritikusok ellenben a drágulásra hívják fel a figyelmet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a védett cégek a verseny nélkül elkényelmesednek, és nem hajtanak végre fejlesztéseket. Egy másik fontos szempont, hogy a célba vett ország sem tétlenkedik, és szintén vámokat vet ki az amerikai exportra.

Nem csak Trump vetett ki vámokat

Washington az elmúlt években egyre inkább a protekcionizmus felé mozdult el függetlenül attól, hogy a Fehér Házban republikánus vagy demokrata elnök ül. Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump akkori elnök robbantotta ki 2018-ban, aztán Joe Biden elnöksége alatt tovább eszkalálódott.

A Biden-adminisztráció meredeken megemelte a kínai elektromos járművekre, napelemekre és más stratégiai fontosságú árukra kivetett importvámokat tavaly, például a kínai e-autók 102,5 százalékos sápot kaptak.