Von der Leyen a járvány-helyreállítási és a kohéziós alapokat is fegyverkezésre költené
Az EU fontolgatja, hogy a világjárvány utáni helyreállítási alap eddig fel nem használt 93 milliárd euró összegű maradékát átirányítja a védelmi szektorba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a jobbközép Európai Néppárt ülésén említette meg ezt a finanszírozási lehetőséget – értesült a Financial Times. Az EU védelmi célú többletfinanszírozási igénye a következő évtizedben körülbelül 500 milliárd euróra tehető.
Von der Leyen szerint az unió akár a regionális fejlesztési alapokat is újraoszthatnák erre a célra, valamint egy „közös európai finanszírozási” megoldás is felmerült lehetőségként – mondta egy, az ügyet ismerő forrás. Az európai tisztviselők az elmúlt hónapokban egy kormányközi finanszírozási eszköz létrehozásáról tárgyaltak a védelem érdekében, amely potenciálisan az Egyesült Királyságot és Norvégiát is magában foglalhatná, ahelyett, hogy az EU egészét bevonnák.
Ez az opció lehetővé tenné a semleges vagy Oroszország-barát országok vétójának megkerülését, amelyek ellenzik a közös adósság védelmi célú felhasználását
– fogalmaztak a lapnak bizottsági források.
EBRD helyett újrafegyverkezési bank?
A kormányközi hitelfelvétel elfogadhatóbb lehetne például Berlin számára, ahol különösen megosztó kérdés az újabb közös uniós adósságvállalás – főként a vasárnap esedékes német szövetségi választások előtt.
- Az Egyesült Királyságban egy szakértői csoport egy „újrafegyverkezési bank” létrehozását javasolta, amely a Beruházási és Fejlesztési Európai Bank (EBRD) mintájára működne.
- A terv szerint a részt vevő kormányok biztosítanák a bank alaptőkéjét – egy javasolt 100 milliárd eurós alapból –, de ebből csak 10 százalékot kellene előre befizetniük.
- A bank a fennmaradó összeget a tőkepiacokon venné fel, kihasználva kedvező hitelminősítését.
Mivel nem született egyetértés az új közös hitelfelvételről, néhány uniós tagállam azt szorgalmazza, hogy a bizottság használja fel az összes rendelkezésére álló, még el nem költött forrást.
- A világjárvány utáni Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) fennmaradt 93 milliárd eurónyi hitelfelvételi kapacitás az EU által közösen elfogadott 800 milliárd eurós támogatási és hitelcsomag része, amelyet a gazdaságok élénkítésére szántak.
- Több tagállam, köztük Németország, csak azzal a feltétellel támogatta ezt a finanszírozást, hogy a közös hitelfelvétel egyszeri alkalom marad.
Az RRF forrásainak felhasználása a finanszírozási szabályok módosítását igényelné, amelyhez az EU-tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia – közölte brit lappal a bizottság egyik szóvivője.
A fennmaradó, hitelként kiutalható pénzeszközök kutatás-fejlesztési projektekbe és úgynevezett kettős felhasználású infrastruktúrákba, például repülőterekbe fektethetők, amelyek civil és katonai célokra egyaránt alkalmazhatók.
Von der Leyen a kohéziós alapokat is átszabná
Egy másik lehetőségként a bizottság a legkevésbé fejlett EU-régióknak szánt úgynevezett kohéziós alapok átirányítását is vizsgálja.
Az új megközelítés alapján a kettős felhasználású beruházásokon túl a kohéziós politika immár támogathatja a védelmi szektort is, és azt nagyban más iparágakkal egyenértékűként kezelheti
– áll a bizottság regionális alapok osztálya által írt, és a Financial Times által látott jegyzetében.
„A K+F beruházások, amelyek közvetlenül új katonai technológiák kifejlesztését célozzák, vagy a védelmi termelési kapacitásokat erősítő befektetések immár jogosultak lehetnek a regionális fejlesztési támogatásokra” – olvasható a dokumentumban.
Emellett az EU-tagállamok növelhetik nemzeti védelmi költségvetésüket anélkül, hogy szankciókkal kellene számolniuk az uniós költségvetési szabályok miatt
– jelentette be von der Leyen a hétvégén a Müncheni Biztonsági Konferencián.
