Tengerentúli fosszilistüzelőanyag-termelésbe, azaz amerikai LNG-be való beruházást és hosszú távú szerződések megkötését tervezi az Európai Unió a magas európai energiaárak csökkentésére – értesült a Politico az Európai Bizottság egy kiszivárgott javaslatából kedden. Ahonnét indult Brüsszel: nem a gáz kell, hanem a zöldenergia. Jött a háború 2022-ben, felrobbantották az orosz gázvezetéket: ekkor már az orosz gáz nem kellett, de az amerikai még igen. Ha a hír igaz, már beruházni is hajlandók lennének.
A terv azon a napon szivárgott ki az amerikai kötődésű, baloldali beállítottságú Politicónak, amikor megkezdődtek Washington és Moszkva tárgyalásai, amelyek elvezethetnek az ukrajnai békéhez. Lezárva a háborút, amelynek során Európa önkéntesen vágta el magát az olcsó orosz energiától, szinte zokszó nélkül lenyelve az Északi Áramlat gázvezeték tisztázatlan körülmények közt történt felrobbantását is, és hatalmas veszteségeket vállalva globális versenyképességi lemaradása dacára.
A dokumentum javasolja, hogy vizsgálják meg a hosszabb távú szerződéses kötelezettségvállalások lehetőségét a stabilabb árak érdekében. Tehát olyan konstrukciókat is megfontolásra javasol, „amelyek keretében az EU és/vagy a tagállamok az uniós importőrökkel együtt közvetlenül külföldi export-infrastruktúrába fektetnek be, kedvezményes hiteleket nyújtanak magánbefektetőknek”, vagy a gáz cseppfolyósításának jogát biztosítják.
A tervezet a japán modellre hivatkozik, amelynek lényege, hogy a kormány közvetlenül részesedést vásárol a tengerentúli cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó vállalkozásokban, cserébe a gázhoz való folyamatos, kedvezményes áron történő hozzáférésért. Japán ezáltal az amerikai LNG-projektek legnagyobb állami befektetőjévé vált több tízmilliárd dollárral.
A javaslat alapján az unió új rendeleteket hozna a villamosenergia-hálózat korszerűsítésének felgyorsítására, továbbá ösztönözné az alacsonyabb villamosenergia-adók bevezetését és az új nukleáris technológiák gyorsabb engedélyezését.
Brüsszelnek ez lehet a válasza arra az iparági panaszra, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt lemaradnak amerikai és kínai versenytársaik mögött.
A dokumentum szerint a terv már rövid távon csökkenteni fogja az energiaszámlákat, miközben felgyorsítja a szükséges, költségtakarékos strukturális reformokat, és megerősíti az energiarendszereket a jövőbeli ársokkokal szemben.
Az energiapolitika gyökeres átrajzolásának terve egybeesik azokkal a tárgyalásokkal, amelyeknek célja, hogy az Egyesült Államok ne vessen ki vámot az uniós termékekre. Donald Trump ugyanis arra szólította fel Európát, hogy vásároljon Amerikától több energiát és fegyvert, miközben kereskedelmi háborút is kilátásba helyezett.
Ha a blokk valóban ezek mellett dönt, az jókora változást jelentene az uniós energiapolitikában, és a zöldátállásnak hátat fordítva megerősítené a kontinens függését az amerikai szén-dioxid-intenzív cseppfolyósított földgáztól.
Jelenleg az EU csak rövid távú LNG-szerződéseket köt, és azon dolgozik, hogy korlátozza a közpénzek felhasználását a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének bővítésére. Ursula von der Leyen bizottsági elnök első hivatali ciklusa alatt ugyanis prioritásként kezelte a klímavédelmet, a gazdaságpolitikája egyik sarokköve volt a karbonkibocsátás csökkentése. (Ezt tavaly is megerősítette, második ciklusának kezdetén.)
A brüsszeli lap úgy tudja, hogy a kiszivárgott dokumentum része annak a megfizethető energiáról szóló cselekvési tervnek, amelyet február 26-án hoznak nyilvánosságra.
Lengyel kormányfő: semmire sem elég a zöldenergia – gázra és atomerőművekre van szükség
Brüsszel búcsút mondhat azoknak a klímacéloknak, amelyeket a lakosság kárára akar végrehajtani. Tusk szerint a lengyel energiabiztonság érdekében az EU nem akadályozhatja meg az atomerőmű- és gázberuházásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.