Az EU nagyszabású büntetőintézkedés-csomaggal készül az amerikaiak által bevezetendő vámokra, az intézkedéseket akár már a jövő héten életbe is léptethetik.
Donald Trump elnök ígéretet tett arra, hogy április 2-án hatályba lépteti az úgynevezett viszonossági vámokat, hogy ellensúlyozza az általa igazságtalannak tartott, az EU által az amerikai termékekre kivetett vámokat, valamint bevezetné az európai importot célzó nem vámjellegű akadályokat. Ezek az intézkedések az amerikai elnök által szerdán bejelentett autóipari vámok után következnének.
Franciaország sürgette az Európai Bizottságot hogy fontolja meg a leghatékonyabb megtorló eszköz, az úgynevezett anti-koerciós eszköznek (ACI) első alkalommal történő bevetését – írta a Bloomberg.
Az EU Trump első hivatali ciklusa óta erős védelmi eszköztárat épített ki, okulva akkori hibáiból. Az ACI mellett az EU célba veheti
Az EU válaszlépései Washington ellen a következő területekre összpontosítanak.
A megtorló vámok kivetése az EU elsődleges eszköze a Trump elleni kereskedelmi vitáiban, mivel így minimalizálhatja a saját gazdaságát érő károkat, miközben politikailag érzékeny amerikai termékeket céloz meg. Azonban Európa egyre kevesebb mozgástérrel rendelkezik ezen a téren, és további vámok kivetése az amerikai termékekre hátrányosan érintheti saját ellátási láncait is. Ezért egyes elemzők úgy vélik, hogy az EU-nak nem vámjellegű intézkedéseket kellene bevezetnie, különösen akkor, ha az amerikai vámok széles körűek lesznek.
Az ACI-t az EU azért hozta létre, hogy megvédje magát az olyan országoktól, amelyek kereskedelmi és gazdasági intézkedésekkel próbálnak nyomást gyakorolni rá. Az eszköz számos lehetőséget biztosít, például korlátozásokat a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, valamint az egyes szellemi tulajdonjogok, a külföldi közvetlen befektetések és a közbeszerzések terén. Így például a Trump által az acél- és az alumínium termékekre bevezetett 25 százalékos vámokra adott válaszaként az EU 26 milliárd euró értékben vetett ki megtorló vámokat.
Ezt az intézkedést elemzők és diplomaták is említik, mivel lehetővé tenné a vámokon túli korlátozásokat, beleértve az importárukra vonatkozó kvóták bevezetését, valamint az árukra, szolgáltatásokra vagy közbeszerzési beszállítókra vonatkozó kedvezmények felfüggesztését.
Ennek az eszköznek a használata azonban időigényesebb lehet, mivel a Bizottságnak először a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyik testületének jóváhagyását kellene kérnie hozzá.
Az EU megcélozhatja a nagy amerikai technológiai vállalatokat is, amelyek vezetői szoros kapcsolatokat ápolnak Trumppal. Az unió például jogi eszközöket alkalmazhat az olyan cégekkel szemben, mint az Elon Musk tulajdonában lévő X, a Meta vagy a Google, korlátozva a közbeszerzési szerződéseikhez és a digitális hirdetési piachoz való hozzáférésüket. Az European Council on Foreign Relations (ECFR) tanulmánya szerint egy nagyjából 100 milliárd eurós piacon lehetne ezzel az eszközzel korlátozni az amerikai technológiai óriások tevékenységét. Sőt,
az EU korlátozhatja az Európa és az Egyesült Államok közötti adatátvitelt is.
Egy ilyen döntésnek azonban messzemenő és káros következményei lennének az Atlanti-óceánon átívelő digitális szolgáltatásokra támaszkodó európai vállalkozások számára is.
Az EU a pénzügyi szektorban is visszavághat, mivel az Egyesült Államok 109 milliárd eurós szolgáltatási kereskedelmi többletet élvez az EU-val szemben. Brüsszel például felülvizsgálhatja az amerikai pénzügyi szolgáltatókkal kapcsolatos „egyenértékűségi” döntéseit, ami
korlátozhatná az amerikai vállalatok hozzáférését az uniós piacokhoz.
Az Európai Unió tehát számos eszközzel rendelkezik az Egyesült Államok vámintézkedéseinek ellensúlyozására, de minden válaszlépés kockázatokat is hordoz magában, különösen egy esetleges kereskedelmi háború eszkalációja esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.