Ukrajna taszajthatja át az EU-t és Magyarországot a génmódosított világba

Ukrajna uniós csatlakozása akár fordulatot idézhet elő az Európai Unió egy régi vitájában, amelyben az egyik oldalon Magyarország áll más tagállamokkal szemben, akik ellenállnak a többiek sürgetésének, hogy az EU oldja fel a génmódosított növények (GMO) tiltását. A kiterjedt mezőgazdasági szektorral rendelkező Ukrajna használja a GMO technológiát, és belépése e vitákba akár döntőnek is bizonyulhat, ha addig nem születik döntés.

Az EU egy lépéssel amúgy is közelebb lépett az új genomikai technikákkal (NGT) előállított géntechnológiával módosított növények új generációjára vonatkozó szigorú szabályozás feloldásához, a kormányok egyértelmű többsége pedig a lengyel kompromisszumos javaslat támogatását fejezte ki – írta a minap az Euronews. 

Mindezek előzménye, hogy az Európai Bizottság új kategóriát kíván létrehozni a géntechnológiával módosított növényeknek, amelyeket modern génszerkesztési technikákkal hoztak létre, ezekre lazább szabályozás vonatkozna, és nagyrészt a hagyományos törzsekkel egyenértékűként kezelnék őket. Jelenleg minden GMO-ra szigorú biztonsági vizsgálati és nyomonkövetési követelmények vonatkoznak.

Lengyelország, amely hat hónapos EU-elnöksége alatt kormányközi tárgyalásokat vezet, még februárban informális szavazást tartott a nemzeti küldöttek között az új generációs génmódosított növények szabadalmazhatóságának kényes kérdésével kapcsolatos rendelkezések módosításáról. Néhány ország – köztük Magyarország – következetesen ellenezte a GMO-liberalizációs javaslatot. Ám úgy tűnik, hogy

Belgium úgy döntött, hogy támogatja a javaslatot az újonnan beiktatott jobboldali kormány alatt. „Még mindig van problémánk a szabadalmakkal, de a kompromisszum szellemében úgy döntöttünk, hogy konstruktívan támogatjuk [a javaslatot]” – mondta egy belga diplomáciai forrás az Euronewsnak.

A környezetvédők is aggódnak

A környezetvédelmi csoportok most attól tartanak, hogy a liberalizáció egyre valószínűbbnek tűnik. A Föld Barátai Európa arra szólította fel a mezőgazdasági minisztereket, hogy utasítsák el a deregulációs javaslatot, Mute Schimpf pedig, aki élelmezési kampányt folytat, azt mondta, hogy az EU végrehajtó testülete „a vállalati érdekeket a természet és a polgárok érdekei elé helyezi”. 

– mondta Schimpf, megnevezve a német agrárvegyipari óriást, amely 2018-ban egyesült az egyesült államokbeli Monsantóval.

Egy másik diplomáciai forrás azt mondta az Euronewsnak, hogy csak 

• Ausztria, 
• Horvátország, 
• Magyarország, 
• Románia, 
• Szlovákia és 
• Szlovénia 

erősítette meg, hogy továbbra is ellenzi a javaslatot, Görögország pedig valószínűleg csatlakozik hozzájuk a kormány megerősítésére várva. A hetes jócskán elmarad a blokkoló kisebbségtől.

Ahhoz, hogy egy génmanipulált növényt egy hagyományosan tenyésztett törzzsel egyenértékűnek lehessen tekinteni, legfeljebb 20 pontos változást kell tartalmaznia a DNS-ében – az élet genetikai kódját tartalmazó híres „kettős hélixben”. „Egy ilyen „mágikus küszöb” mögött azonban nincs tudományos érv, mivel „nincs összefüggés a mutációk száma és a kockázati szint között” – írta a múlt héten mintegy 30 csoport, köztük a Friends of the Earth Europe és a GM Watch Várhelyi Olivér egészségügyi biztosnak.

Az új technológia lehetővé teszi a tudósok számára, hogy tetszés szerint átírják a genetikai kódot, ahelyett, hogy egyszerűen áthelyeznék a géneket egyik sejtről a másikra. A kutatók már vizsgálják a generatív mesterséges intelligencia felhasználásának lehetőségét új tulajdonságok organizmusokba való programozására – ezt a lehetőséget izgalom és mély aggodalom övezi.

A transzgenikus növények továbbra is a meglévő GMO-irányelv hatálya alá fognak tartozni, szigorú biztonsági és nyomonkövetési szabályokkal, valamint egy kihagyással, amely lehetővé tette néhány uniós kormány kivételével, hogy megtiltsák a termesztést a területükön. 

Ukrajnában engedélyezett a GMO

Ukrajna esetleges belépésével azonban ez változna, ott ugyanis engedélyezett a génmódosított növények termesztése. Ebből már volt gond itthon is, tavaly például mintegy 40 tonna GMO-val szennyezett kukorica-vetőmagot foglaltak le, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vizsgálta a Magyarországra érkező tételeket. Magyarországon ugyanis a GMO-val szemben mintegy húsz éve zéró tolerancia van, amit az a MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, a MATE és a Magyar Természettudományi Múzeum szakértőiből álló kutatócsoport vizsgálatai alapoztak meg.

Ezekből ugyanis kiderült, hogy az EU-ban engedélyezett MON810 jelű, géntechnológiával módosított kukoricafajták toxintartalma (kukoricamoly ellen ható Bt-toxin) száraz időben mintegy 7000-szerese, csapadékos időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt hasonló hatóanyagú növényvédő szer egy kezelés során kibocsátott toxintartalmának.

Kutatók szerint a genetikailag módosított növények nem a környezetüktől elszigetelten léteznek: a természetes élőlénytársulásokba bejutva génjeiket átadhatják a természetben élő rokon fajoknak vagy termesztett fajtáknak, szelekciós előnyhöz vagy hátrányhoz juttatva azokat. Termesztésükkor elkülönítésük kivitelezhetetlen, génszennyezés jöhet létre, ami felgyorsíthatja a gyom- és rovarirtó szerekkel szemben ellenálló gyomok és kártevők megjelenését.