Uniós helyreállítási alapok: még mindig nem működik megfelelően az ellenőrzés
Az Európai Bizottság továbbra sem lehet biztos abban, hogy az uniós országok eredményes rendszerekkel tudják-e biztosítani az Európai Unió 650 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze esetében a közbeszerzési és állami támogatási szabályok betartását – olvasható az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentésében. Egyes uniós országokban a kapcsolódó kontrollrendszereket jelentős hiányosságok jellemzik, emellett az Európai Bizottság ellenőrzéseinek hatóköre sem megfelelő.
A számvevők figyelmeztetnek: mindezek miatt a Covid–19-válságból való kilábalásra szánt forrásokból így olyan intézkedések is finanszírozhatók, melyeket nem vetettek alá alapos közbeszerzési vagy állami támogatási ellenőrzésnek.
A 27 uniós tagállamnak mint a világjárvány utáni helyreállítást célzó források kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell a vonatkozó uniós és nemzeti jog betartását, beleértve a közbeszerzési és állami támogatási szabályokat is. Az Európai Bizottságnak pedig bizonyosságot kell szereznie arról, hogy a tagállami szervek rendszeresen és eredményesen ellenőrzik a szabályok betartását.
A közbeszerzési és állami támogatási szabályok be nem tartása állandó problémát jelent az uniós költségvetési kiadások terén, és amint azt megállapításaink is mutatják, kezdetben sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem összpontosítottak kellő mértékben erre a kérdésre
– jelentette ki Jorg Kristijan Petrovic, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.
Bár a szabályok eltérő kontrollrendszereket tesznek lehetővé a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében, a számvevők a legtöbb vizsgált országban hiányosságokat állapítottak meg a közbeszerzési szabályok betartásának ellenőrzését illetően. A nemzeti hatóságoknál problémákra derült fény az ellenőrzések hatókörével, minőségével, illetve időzítésével kapcsolatban. Az állami támogatások esetében azonban jobb a helyzet. A számvevők megállapítása szerint e téren az ellenőrzések többnyire érvényben voltak, és lefedték a fő kockázatokat.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tagállami ellenőrző szervei azonban a kifizetési kérelmek benyújtásakor általában nem rendelkeztek bizonyossággal az állami támogatásokról.
A számvevők szerint ezért részben a nem egyértelmű szabályok a felelősek, az uniós országok ugyanis nem kaptak részletes iránymutatást az uniós közbeszerzési és állami támogatási szabályok ellenőrzéséhez. Az Európai Bizottság ellenőrzési munkája így kezdetben inkább a csalásra, a korrupcióra és az összeférhetetlenségre, nem pedig a közbeszerzési és az állami támogatási szabályok betartására összpontosított. A bizottság azóta javított ellenőrzési stratégiáján, de a számvevők még mindig találtak problémákat. A közbeszerzési kontroll- és ellenőrzési rendszerek tekintetében például nem ugyanolyan részletességgel ellenőrizték a helyreállítási alapból finanszírozásban részesülő uniós országokat.
A számvevők emellett rámutatnak az uniós országok által hozott korrekciós intézkedések hiányosságaira is, amelyek esetleg hátráltathatják azok visszatartó erejét.
A gyakorlatban az uniós országok nem mindig fizettetik vissza a végső kedvezményezettek tartozásait.
Amikor a forrásokat mégis visszafizettetik, azokat nem térítik vissza az uniós költségvetésbe, és nem vonják le a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz későbbi kifizetéseiből. A számvevők elismerik, hogy ez az uniós helyreállítási alapok kialakításából következik, ahol a kifizetések feltétele elsősorban a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítése. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kifizetései akkor is teljes mértékben folyósíthatók, ha a közbeszerzési vagy állami támogatási szabályokat nem tartják be.
Von der Leyen a járvány-helyreállítási és a kohéziós alapokat is fegyverkezésre költené
Az EU a fel nem használt 93 milliárd eurós Covid-helyreállítási alap felhasználását, valamint a kohéziós alapok átszabását fontolgatja a védelem érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erről az Európai Néppárt egy szűkkörű tanácskozásán beszélt.
