késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vágy: segíteni Ukrajnát és felfegyverezni Európát – de se pénz, se posztó
Halálos koktél: egy elszegényedő szubkontinens, ritkuló középosztállyal, amely fegyverkezni kezd. A fegyverkezés mértéktelen erőltetése megfertőzheti egész Európát. Pedig az öreg kontinensnek se pénze, se minden helyzetben használható technológiája nincs, önmagában nem képes Ukrajna felfegyverzésére sem.
Például arra sem, hogy belátható időn belül az Oroszországhoz mérhető (atom)fegyver-potenciált teremtsen. Márpedig anélkül kilátástalan Oroszországot katonailag sakkban tartani. EU önálló hadsereg, felturbózott hadiipar, atomfegyverek? Ez utóbbiakról nincs szó. Az EU-ban ma az egyetlen atomhatalom Franciaország. De ismerve a ma is élő degaulleista nézeteket, amelyek hatására 1967-ben a Force de frappe-t, a francia atomütőerőt kivonták a NATO-illetékesség alól, a francia atomfegyverkezés számos kérdése a nagyközönség számára ma is tiltott terület.
Atomkérdések
Tisztázatlan, vajon az amerikaiak Ukrajna katonai megsegítéséből való kifarolása kihat-e a NATO európai és óceánon túli (USA, Kanada) két szárnya kapcsolataira, az Európa fölé tartott amerikai atomernyőre? Amit tudunk:
- Európában mintegy 180, nagyrészt korszerűsített B61-es amerikai termonukleáris bomba van.
- Németországban (Büchel) 20 darabot,
- a többit Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Törökországban tárolják.
- A 290 francia atomrobbanófej nagyobbik része a négy tengeralattjárón elhelyezett interkontinentális ballisztikus rakétákon (ICBM), a többi vadászbombázókról indítható föld-levegő rakétákon van.
- Nagy-Britannia 225 nukleáris robbanófeje kizárólag az ország négy atom-tengeralattjáróján telepített ICBM-ekre szerelt.
Európa fegyverkezne
Rearm Europe – Újrafelfegyverezni Európát, szól az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a minap nyilvánosságra hozott terve, amelynek része egy 150 milliárd eurós, a tagországok által külön-külön felveendő kölcsönökön alapuló fegyverkezési-katonai költségvetés emelési alap létrehozása. Ez része lenne az ötéves, 800 milliárd eurós pluszkiadást előirányzó Rearm Europe programnak.
A nyakig eladósodott államok, például Franciaország, Olaszország és Spanyolország azt szeretnék, ha a 150 milliárdos hitelfelvétel terheit az EU-tagállamok közösen vállalnák. Ezzel szemben áll a „Nein” blokk, amelyet Németország vezet és összefogja mások mellett a skandináv államokat, de Magyarország is egyet ért vele.
Ez jelenti a másik bizonytalan pontot, a hatalmas anyagi terhet jelentő program megszavazását. Mint a Politico kiemeli, a brüsszeli bürokraták egyszerű többségi szavazással döntenének erről. A 800 milliárd euró egy részét más EU-programoktól, például a zöldgazdálkodás és a digitalizálásra szánt programok fedezetétől vonnák el. Ebből vennék át – legalábbis a brüsszeli EU-központ szerint – az USA-tól az Ukrajna-finanszírozást, beleértve a hadianyag-szállításokat és az esetleges újjáépítési költségek egy részét is.
Amerikai fegyverstop
A Rearm Europe programnak kényszerjellege van, hiszen a bejelentés napján közölte Trump amerikai elnök, hogy szünetelteti Ukrajna katonai segélyezését. Ami komoly mértékben befolyásolja keleti szomszédunk harcképességét, mert bizonyos fegyvertípusokat csak az Egyesült Államok gyárt. Nem ismert e percben, hogy Amerika engedélyezné-e bizonyos fegyvertípusai ukrajnai reexportját.
Tehát ezeket a fegyvereket (légvédelmi rakéták, rakéta-sorozatvetők, páncéltörő rakétaeszközök) a megbízható szövetségesek vennék meg Amerikától. Még akkor is sok ebben a bizonytalansági elem, ha a washingtoni válasz „igen” lenne. Például a folyamat meghosszabbodna és megdrágítaná a szóban forgó fegyverzet árát.
Egyes európai elemzők felvetették Európa teljes nukleáris fegyverkezésének a gondolatát.
Technikailag az EU kulcsországai (Németországnak tán fél év elég lenne) képesek lennének egyszerűbb atomfegyverek előállítására.
Azonban ma már a miniatürizálás, az adott termonukleáris fegyver főbb sajátosságainak beállítása a legnehezebb. Idetartozik a különféle sugárzásfajták erősség szerinti szabályzása, a magfegyver energiaközlő képességének beállíthatósága, amit az amerikai katonai szaknyelv „dial-a-yield” – tárcsázz egy robbanási erősséget fogalommal jelöl. Valamikor az USA (és vélhetően a Szovjetunió is) kidolgozta a nukleáris robbanás során felszabaduló sugárzásmixben az embert elpusztító, megnövelt neutronsugárzást és csökkentett talaj-, környezetszennyező sugárzást kibocsátó bombát (amit neutronbombának nevezett el a média). Ennek ellentéte a „megsózott” (kobalt) nukleáris bomba, amit úgy gyártanak, hogy maximális környezetszennyezést, sugárterhelést okozzon a célterületen.
Az európai fegyverkezési láz igazi győztese Ukrajna lenne
A jövő Európája e vízió szerint egy elszegényedett, ám katonailag erős, militarizálódó közösség lenne, amelyben a többség, a hangadók akarata dönt a kisebb, önálló külpolitikát akaró államokkal szemben.
A katonák általában ellenséget keresnek, a hadseregek vezetőinek gondolataiban, döntéseiben általában a demokratikus alapelvek, a pluralizmus, a tolerancia, mint szempontok a háttérbe szorulnak.
Az európai fegyverkezési láz igazi győztese Ukrajna lenne. Az EU legnagyobb, legjobban felszerelt és harci tapasztalatokkal jól álló serege toporog majd a maradék-Ukrajna nyugati határain – a többi között a 140 kilométeres magyar–ukrán határon. Ugyanis keletre az út a békeszerződéssel és egy nukleáris szuperhatalom nem kevésbé jól felszerelt és nem kevésbé harcedzett csapataival – le lenne zárva.
A rossz forgatókönyv:
a harcok folytatásával Ukrajna területileg egyre kisebb lesz, lakossága pedig tovább apad.
Maradék ipara, a hadiipar pedig a munkaerőhiány, a képzetlen „katonanemzedék” miatt elsorvad. Kijev, Brüsszel, London, Párizs, Berlin álmai egy hatalmas, erős védelmi iparral rendelkező Ukrajnáról szertefoszlanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.