Ma eldől Európa gazdasági jövője, minden szem egy épületre szegeződik

Két, részben összefüggő eseményt figyel kedden izgalommal Európa. Délután 2 és 4 óra közt várható Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetése, amelyből arra következtethetünk, mikor és hogyan szabadulhat meg a kontinens az ukrajnai háborútól. Mire a telefon megcsörren, várhatóan már lezajlik a berlini Bundestagban egy szintén történelmi jelentőségű szavazás: Németország szélnek eresztené a „szent tehenet”, az adósságfék intézményét, megnyitva az utat, hogy euró-százmilliárdokat költsön a hadseregre és az infrastruktúrára, felbőgetve az uniós gazdaság köhögő motorjait. A német gazdaság dinamikája Európa minden szegletét befolyásolja.

A sorsdöntő szavazás pikantériája, hogy gyorsan kell megtartani, és nagyon kis többség van a javaslat mögött, ami azt jelenti, hogy a név szerinti szavazás hatalmas izgalmakat rejt. A terv szerint délután fél 2-re a szavazás véget ér, de a vitától függően akár jelentősen is késhet.

Gyorsan kell megtartani a szavazást, mert ha a februári választás alapján március 25-én feláll az új Bundestag, a második helyen végzett jobboldali AfD-nek blokkoló kisebbsége lesz. A választáson győztes, az AfD-től balra álló konzervatív CDU–CSU-szövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz ezért a választáson megbukott szociáldemokratákkal (SPD) és Zöldekkel egyezett meg az utolsó pillanatokban, hogy a leköszönő Bundestagban együtt szavazzák meg a majdani Merz-kormány pénzügyi mozgásterét robbanásszerűen kitágító javaslatot.

Együttesen a három erő 520 szavazattal rendelkezik, ami több, mint az alkotmánymódosítási javaslat elfogadásához szükséges kétharmados többség, 489 szavazat. A szavazás előtt úgy tűnik, a javaslat át fog menni, de mindenképpen izgalmas a szavazás, hiszen biztosan lesznek „disszidensek”, és a következő órákban derül ki, hányan. Pénteken a parlamenti felsőház, a 16 szövetségi államot képviselő Bundesrat várhatóan a javaslat mellett szavaz, de ennek át kell mennie a Bundestagon is.

Német gazdaság: leállt, és az adósságfék kiengedésével pörgetnék fel

Az adósságfék kiengedése azt jelenti, 

• hogy az ukrajnai háborúig az amerikai kritikák ellenére is elhanyagolt hadseregre hatalmas összegeket költhetnek a következő években, a gyengélkedő ipart pörgetve. („Le van robbanva” – fogalmazott a hadsereg állapotáról a Bundestag-vitában Boris Pistorius védelmi miniszter.)
• Az utóbbihoz hozzájárulhat az is, hogy a szövetségi költségvetésen kívül létrehoznak egy hatalmas infrastruktúra-fejlesztő alapot, amely a következő 12 évben akár 500 milliárd eurót is kölcsönözhet céljai megvalósítására.
•  A szövetségi államok maguk is mozgásteret kapnak, hogy a GDP 0,35 százalékáig (ez jelenleg 16 milliárd euró) kölcsönöket vegyenek fel – korábban nem lehetett deficitjük.

Németországnak erre szüksége is van, infrastruktúra-karbantartásban és fejlesztésben hatalmas az elmaradás.

Akár 2 százalékot is adhat a német GDP-hez csak az infrastruktúra-csomag

A német gazdaság pedig közvetlen hatással van az egész Európai Unió teljesítményére, a többi közt szorosan egybeforrt vele például a cseh vagy a magyar gazdaság dinamikája, de a nagyobb európai gazdaságoké is. 

A Bloomberg Economics számításai szerint az infrastruktúrába injektált erősítő már rövid távon 1, 2040-re pedig akár 2 százalékkal is megnövelheti az éves német bruttó összterméket (GDP-t). Az egész euróövezetre évi plusz 0,4 százalékpont lehet a hatás 2026 végéig, javítva például a francia és az olasz kilátásokat is. 

Még ezenfelül jön a védelmi kiadások csapjának megnyitása. Ennek a hatásai nehezen számszerűsíthetők, mert nem tudni; pontosan mire költik, és mennyi pénz lesz  – ami biztosnak tűnik, hogy nagyon sok. Az európai hadiipari termelésnek főképp a német Rheinmetallal való együttműködés révén Magyarország is megnövekedett jelentőségű szereplője, tehát a nagyobb német kiadások ezen a terepen is javíthatják hazánk gazdasági kilátásait.

Pénzügyi piacok: sok részvény profitálhat, az állampapírok ára azonban esett

Egy sor szektor vállalatai profitálhatnak Európában a német költekezésből. 

A német állampapírárak azonban – amelyek hatással vannak az egész európai állampapírpiacra – estek, felhajtva a hozamokat, hiszen Berlin nagyobb keresletet támaszt a kölcsönökre.