A költségvetési szigor lazítása önmagában nem oldja meg Németország problémáit
Az adósságfék reformra szorul, de a költségvetési szigor lazítása, a fiskális mozgástér bővítése önmagában nem oldja meg Németország problémáit – jelentette ki Joachim Nagel, a német jegybank elnöke. A Bundesbank vezetője szerint az energiaszektor átalakítása, a munkaerő-kínálat bővítése, valamint a bürokrácia és a vállalkozások adóterheinek csökkentése nélkül nem támad fel a német gazdaság.
Nagel arra figyelmeztetett, hogy Németországnak több munkavállalóra lesz szüksége a jövőben, ezért a kormánynak ösztönözni kell a részmunkaidős foglalkoztatás növelését, különösen a nőknél. Szerinte a migráció terén is érdemes figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket – írja a Reuters.
A központi bank vezére hangsúlyozta, hogy a társasági adóterheket is csökkenteni kell, ami Németországban 10 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Nagel leszögezte: a szabályozást is fontos lenne egyszerűsíteni, hogy így ösztönözzék a vállalkozások alapítását, amivel egyben csökkentenék a meglévő cégek bürokratikus terheit is.
Belassult a német gazdaság
A német gazdaság elvesztette versenyképességét: az olcsó orosz energiahordozókra és a fejlett német technológiára épülő modell Európa legerősebb gazdaságává tette Németországot, azonban az orosz–ukrán háború kitörése, a konfliktus miatt bevezetett szankciók és a külföldi kereslet gyengülésé miatt mindez megszűnt.
A magas energiaárak és az export gyengélkedése miatt a német GDP 2024-ben 0,2 százalékkal, 2023-ban pedig 0,1 százalékkal zsugorodott éves szinten. A 2000-es évek eleje óta ez az első alkalom, hogy a német gazdaság teljesítménye két egymást követő évben is csökken. Az ország problémái főként az iparra koncentrálódnak:
öt évvel a koronavírus-járvány kezdete után a német ipari termelés még mindig 10 százalékkal elmarad a pandémia előtti szinttől.
A termelés drágulása a versenyképesség elvesztésével járt együtt: a vállalatok tavaly sorra jelentették be a leépítéseket és a gyárbezárásokat, miközben az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német cégeket a beszállítói pozíciókból. Az ugyanakkor pozitív hírnek számít, hogy a januári ipari termelés havi szinten nőtt.
A német politikai és gazdasági vezetők mindenesetre egyetértenek abban, hogy a reformok elkerülhetetlenek, de az intézkedések terén nincs teljes konszenzus. A koalíciós tárgyalásokon már megállapodás született, hogy egy 500 milliárd eurós alapot hoznának létre a beruházások fellendítése érdekében.
Érdemes megemlíteni, hogy a német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen, mivel Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltatja.
A német ipar kétharmada költözne külföldre a drága energia miatt
A német ipar többsége, csaknem kétharmada azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át tevékenységét. A Baker Tilly könyvvizsgáló cég által végzett felmérésben a megkérdezett cégek 73 százaléka szerint „nagyon valószínű” vagy „valamelyest valószínű” az üzleti tevékenység külföldre költöztetése. A válaszadók 23 százaléka szerint az áthelyezés „kevésbé valószínű”, és csak négy százalék mondta azt, hogy „nem valószínű”.
