késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A költségvetési szigor lazítása önmagában nem oldja meg Németország problémáit
Az adósságfék reformra szorul, de a költségvetési szigor lazítása, a fiskális mozgástér bővítése önmagában nem oldja meg Németország problémáit – jelentette ki Joachim Nagel, a német jegybank elnöke. A Bundesbank vezetője szerint az energiaszektor átalakítása, a munkaerő-kínálat bővítése, valamint a bürokrácia és a vállalkozások adóterheinek csökkentése nélkül nem támad fel a német gazdaság.
Nagel arra figyelmeztetett, hogy Németországnak több munkavállalóra lesz szüksége a jövőben, ezért a kormánynak ösztönözni kell a részmunkaidős foglalkoztatás növelését, különösen a nőknél. Szerinte a migráció terén is érdemes figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket – írja a Reuters.
A központi bank vezére hangsúlyozta, hogy a társasági adóterheket is csökkenteni kell, ami Németországban 10 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Nagel leszögezte: a szabályozást is fontos lenne egyszerűsíteni, hogy így ösztönözzék a vállalkozások alapítását, amivel egyben csökkentenék a meglévő cégek bürokratikus terheit is.
Belassult a német gazdaság
A német gazdaság elvesztette versenyképességét: az olcsó orosz energiahordozókra és a fejlett német technológiára épülő modell Európa legerősebb gazdaságává tette Németországot, azonban az orosz–ukrán háború kitörése, a konfliktus miatt bevezetett szankciók és a külföldi kereslet gyengülésé miatt mindez megszűnt.
A magas energiaárak és az export gyengélkedése miatt a német GDP 2024-ben 0,2 százalékkal, 2023-ban pedig 0,1 százalékkal zsugorodott éves szinten. A 2000-es évek eleje óta ez az első alkalom, hogy a német gazdaság teljesítménye két egymást követő évben is csökken. Az ország problémái főként az iparra koncentrálódnak:
öt évvel a koronavírus-járvány kezdete után a német ipari termelés még mindig 10 százalékkal elmarad a pandémia előtti szinttől.
A termelés drágulása a versenyképesség elvesztésével járt együtt: a vállalatok tavaly sorra jelentették be a leépítéseket és a gyárbezárásokat, miközben az ázsiai riválisok a versenyképesebb áraikkal kiszorítják a német cégeket a beszállítói pozíciókból. Az ugyanakkor pozitív hírnek számít, hogy a januári ipari termelés havi szinten nőtt.
A német politikai és gazdasági vezetők mindenesetre egyetértenek abban, hogy a reformok elkerülhetetlenek, de az intézkedések terén nincs teljes konszenzus. A koalíciós tárgyalásokon már megállapodás született, hogy egy 500 milliárd eurós alapot hoznának létre a beruházások fellendítése érdekében.
Érdemes megemlíteni, hogy a német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen, mivel Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltatja.
A német ipar kétharmada költözne külföldre a drága energia miatt
A német ipar többsége, csaknem kétharmada azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át tevékenységét. A Baker Tilly könyvvizsgáló cég által végzett felmérésben a megkérdezett cégek 73 százaléka szerint „nagyon valószínű” vagy „valamelyest valószínű” az üzleti tevékenység külföldre költöztetése. A válaszadók 23 százaléka szerint az áthelyezés „kevésbé valószínű”, és csak négy százalék mondta azt, hogy „nem valószínű”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.