Horribilis összegből épült fel és futurisztikus külsővel rendelkezik Pakisztán legújabb és legdrágább repülőtere – csak éppen a repülőgépek és az utasok hiányoznak róla. A teljes egészében Kína által finanszírozott, 240 millió dolláros (mintegy 91,3 milliárd forint) beruházást több rejtély is övezi, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy az Új Gwadari Nemzetközi Repülőtér mikor nyitja meg kapuit az utasforgalom előtt.
A CNN cikke felidézte, hogy a Pakisztán délnyugati csücskében fekvő tengerparti Gwadar kikötővárosban található, és 2024 októberére elkészült repülőtér minden szempontból kiemelkedik az elszegényedett Beludzsisztán tartománytól, ahol található. Az elmúlt évtizedben Peking rengeteg pénzt ölt Beludzsisztánba és Gwadarba is egy több milliárd dolláros projekt részeként, amely összeköti Kína nyugati Hszincsiang tartományát az Arab-tengerrel. A projekt a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) nevet viseli.
Bár a pakisztáni hatóságok örömmel fogadták a kínai beruházásokat, egyelőre alig van nyoma a jelentős változásoknak Gwadarban.
A 400 000 utas fogadására alkalmas nemzetközi repülőtér nem jelent prioritást a város 90 000 lakosa számára.
„Ez a repülőtér nem Pakisztánnak vagy Gwadarnak szól. Ez Kínának épült, hogy polgáraik számára biztonságos hozzáférést biztosítson Gwadarhoz és Beludzsisztánhoz” – nyilatkozta Azeem Khalid, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki a pakisztáni–kínai kapcsolatokra szakosodott.
A Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó megépítése katalizálta az évtizedek óta tartó konfliktusokat a nyersanyagokban gazdag és stratégiai fontosságú Beludzsisztánban. A szeparatisták, akit azt állítják, hogy szerintük az állam kizsákmányolja a helyieket, a függetlenségükért harcolnak, és gyakran célba veszik a pakisztáni hatóságokat és a tartományban és környékén dolgozó kínai munkásokat. A pakisztáni beludzs etnikai kisebbség tagjai azt állítják, hogy a kormány diszkriminálja őket, és megtagadja tőlük az ország más részein elérhető lehetőségeket. A pakisztáni kormány tagadja ezeket a vádakat.
A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a kínai befektetéseket, ennek érdekében növelte a katonai jelenlétét Gwadarban, hogy felvegye a harcot a szeparatistákkal szemben. Az utakat rendszeresen lezárják, hogy a kínai munkások és a pakisztáni VIP-személyek biztonságosan áthaladhassanak. Hírszerző tisztek figyelik a Gwadarba látogató újságírókat is, a város halpiacát például túl érzékenynek tartják a tudósításhoz.
A kormány szerint a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó közel 2000 helyi munkahelyet teremtett, azonban sokak szerint nem világos, hogy a „helyi” alatt kit értenek, csak a beludzs lakosokat vagy az ország más részeiből származó pakisztániakat is.
Gwadar városa szerény, de barátságos. A helyi ételek kiválóak, a lakosok pedig közvetlenek és beszédesek az idegenekkel. Az ünnepnapokon nagy a nyüzsgés városban, főleg a strandokon. Ugyanakkor az általános vélekedés szerint veszélyes vagy nehéz ide látogatni turistaként. Gwadar belföldi repülőteréről csak egyetlen kereskedelmi járat indul, hetente háromszor Karacsiba, Pakisztán legnagyobb városába, amely az ország Arab-tenger partvidékének másik végén található. Ráadásul nincs közvetlen járat Beludzsisztán tartományi fővárosába, a több száz kilométerrel beljebb fekvő Quettába, és a pakisztáni főváros, a még északabbra fekvő Iszlámábád sem érhető el légi úton.
Az öt évtizeddel ezelőtt kitört beludzs lázadás óta ezrek tűntek el a tartományban, sokan költöztek el máshova a jobb megélhetés reményében. A helyiek szerint bárkit, aki felszólal a kizsákmányolás vagy az elnyomás ellen, őrizetbe vehetik, és gyanúba keverheti, hogy kapcsolatban áll a fegyveres csoportokkal. Egyesek szerint erőszakos eltűnések és kínzások is előfordulnak. A kormány ezeket tagadja.
A Pakisztáni Konfliktus és Biztonsági Tanulmányok Intézetének adatai szerint a kormány 2014-es, határozott fellépése után csökkent az erőszak Beludzsisztánban. Azonban a támadások 2021 után megélénkültek, és a konfliktusok száma azóta folyamatosan emelkedik. A militáns csoportok, különösen a törvényen kívüli Beludzsisztáni Felszabadítási Hadsereg, felbátorodtak azáltal, hogy a pakisztáni tálibok 2022 novemberében megszüntették a tűzszünetet a kormánnyal.
A hírek szerint a biztonsági aggályok miatt késik ennyit a nemzetközi repülőtér átadása is, ugyanis a hatóságok attól tartanak, hogy légikikötőhöz közeli hegyekből könnyen támadást lehet intézni a térség ellen.
Az átadóünnepség ugyanakkor megtörtént, Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök és kínai kollégája, Li Csiang virtuális ünnepséget tartottak, az avatórepülés pedig a média és a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott.
Abdul Ghafoor Hoth, a Beludzsisztán Awami Párt kerületi elnöke arról panaszkodott, hogy egyetlen gwadari lakost sem vettek fel a repülőtérre dolgozni, még biztonsági őrnek sem.
A helyi közösség decemberben tüntetéseket szervezett a gwadari életkörülmények miatt. A tiltakozások 47 nappal később fejeződtek be, miután a hatóságok ígéretet tettek arra, hogy teljesítik a helyiek követeléseit, többek között jobb az áramhoz és a vízhez való jobb hozzáférést. Azonban ezen ígéretek megvalósításában azóta sem történt előrelépés.
Azeem Khalid szerint ameddig a helyi munkaerő nem részesül a lehetőségekből, és pluszáruk vagy szolgáltatások sem érkeznek a CPEC-n keresztül, addig nehéz lesz a lakosság felé előnyösnek beállítani a projektet. „Ha a pakisztáni kormány nem hajlandó semmit sem adni a beludzsoknak, a beludzsok sem lesznek hajlandók semmit sem elfogadni a kormánytól” – mondta Khalid.
Vagyis ameddig nem csillapodnak a kedélyek, és nem közelednek az álláspontok, addig valószínűleg maradnak a biztonsági aggályok is, emiatt a hatalmas összegből felhúzott nemzetközi repülőtér tényleges megnyitása is tovább csúszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.