Menekül Trump vámjai elől Japán: meglepő lépésre szánta rá magát, de tartania kell a gazdák haragjától

Aggódik a japán kormány a Donald Trump elnök által kirobbantott második vámháború miatt, és erre meg is van minden oka, mert a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok szerint 9000 milliárd jenre (63 milliárd dollárra) duzzadt a japán külkereskedelmi többlet az Egyesült Államokkal szemben a márciussal zárult pénzügyi évben, miközben összességében deficitet termelt. Tokió kénytelen lesz engedményeket tenni, például növelni az amerikai rizs importját.

A tokiói pénzügyminisztérium statisztikája szerint a teljes külkereskedelmi hiány elérte az 5200 milliárd jent (37 milliárd dollárt); ez már 

Az Egyesült Államokkal szembeni többlet azonban aggasztó, mert bosszantja az amerikai elnököt, aki eredetileg 24 százalékos importtarifát vetett ki a szigetországra, amelyet a többi kölcsönös vámmal együtt 90 napra felfüggesztett. A japán küldöttség éppen Washingtonban tárgyal a vámokról; az országra egyelőre a 10 százalékos általános és a 25 százalékos autóimportvám vonatkozik.

Aggasztja Japánt a vámháború

A tarifák hatása, többek között az általa indított volatilis piaci mozgások miatt „mélységesen aggódik” Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter. „Fennáll a veszélye, hogy lefelé irányuló nyomást gyakorolnak a japán gazdaságra” – nyilatkozta a Reutersnek.

Nem ért azonban egyet azzal, hogy Trump protekcionista politikája diszfunkciót okozhat a többoldalú együttműködésben, amelyben az Egyesült Államok döntő szerepet játszik.

„Nyilvánvalóan minden ország a saját érdekeit helyezné előtérbe. De az országok erőfeszítéseket tettek a nézeteltéréseik elsimítására” – fogalmazott. „A mi feladatunk politikai döntéshozóként az, hogy olyan jobb megközelítést keressünk, amelyik végül az Egyesült Államok, Japán és a világgazdaság javát szolgálja” – tette hozzá.

Meglepő engedmény: Japán növelheti az amerikai rizs importját

Egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy Japán kész lesz meglepő engedményekre, például több amerikai rizs importálására, tudósított az AP amerikai hírügynökség. 

de az utóbbi időben hiány keletkezett, ami miatt 70 százalékkal, rekordra ugrottak a nagykereskedelmi árak, a kormány kénytelen volt  a tartalékokhoz nyúlni.

A japán rizstermelés visszaesett az extrém forróság miatt, a turizmus felpörgése pedig megemelte a keresletet, és a helyzet az előrejelzések szerint a idén sem lesz jobb.

Az Egyesült Államok ugyan a washingtoni agrártárca adatai szerint csak a világ rizstermelésének nem egészen 0,2 százalékát adja, és a nyugati félteke legnagyobb importőre évi 1,3 millió tonnával, jelentős exportőrnek is számít, a globális kivitel öt százalékát teszi ki. Az ország nyers vagy hántolatlan, forrázott, barna és a teljesen hántolt rizst is exportál.

A kormány nem meri felbosszantani a hazai termelőket

A Reuters tudósítása szerint az Aeon szupermarketlánc a múlt héten már el is kezdett árulni egy 80-20 arányban kevert japán–amerikai rizst, ami tíz százalékkal olcsóbb a hazainál, és az első jelek szerint elnyerte a vevők tetszését. Idén már a Matsuya gyorsétterem-hálózat és a Colowide éttermei is felszolgálnak tisztán amerikai rizst.

A kormányzat a teljes fogyasztás egy százalékát, évi százezer tonna rizst enged vámmentesen importálni, és ennek tavaly a hatvan százaléka volt amerikai; az Egyesült Államokat 

• Ausztrália, 
• Thaiföld 
• és Tajvan követte. 

Az ezen felüli mennyiségre kilónként 341 jen (859 forint) tarifát kell fizetni. Donald Trump a kölcsönös vámok bejelentésekor azt állította, hogy Japán 700 százalékos vámot vet ki a rizsimportra, ami tokiói források szerint régi nemzetközi árakra vonatkozhatott.

Kérdés azonban, hogy mennyire koncentrál az amerikai elnök a kétoldalú vámtárgyalásokon a rizsre, azt ugyanis Kaliforniából exportálják Japánba. 

 Nem valószínű, hogy Isiba Sigeru kormányfő hajlandó kivívni az agrártermelők haragját, akik a Liberális Demokrata Párt hagyományos szavazóbázisának számítanak.