A főváros, amely ezermilliárdokból épült a semmi közepén, és folyton átnevezik: nincs még egy ilyen a világon

A kazah kormány 10 és 30 milliárd dollár (3,7–11,2 ezermilliárd forint) közötti összeget költhetett az északi sztyeppéken alapított főváros, Asztana fejlesztésére a Szovjetunió felbomlása után. A település extravagáns épületek sorával büszkélkedhet, például a 77 méter magas, piramis alakú Béke és Megbékélés Palotáját brit építészek tervezték.

A létesítményt, amely 58 millió dollárba (több mint 21 milliárd forintba) került, 2006-ben avatták fel. Eredetileg a Világ- és hagyományos Vallások Kongresszusának rendezésére tervezték, továbbá könyvtár, múzeum és 1300 férőhelyes operaház is működik benne. Asztanában található a világ legnagyobb sátra, illetve jurtaszerű építménye, a szintén brit mérnökök segítségével felépült Khan Shatyr. 

Az épület elsősorban üzlet- és szórakoztatóközpontként funkcionál, az építkezés 400 millió dollárt (148 milliárd forint) emészthetett fel. A fővárosban van Kazahsztán legnagyobb stadionja, a 30 ezer férőhelyes Asztana Aréna, amelyre 185 millió dollárt (68,5 milliárd forint) fordítottak. A stadiont brit és török mérnökök tervezték meg.

A főváros emblematikus épülete a Bayterek: a 105 méter magas torony a kazah függetlenség szimbóluma, több mitikus motívummal, de azt nem tudni, hogy mennyibe került. A két, 145 és 119 méter magas torony, az üzleti komplexumként funkcionáló Talan Towers 300 millió dollárt (111 milliárd forint) kóstálhatott.

A két toronyban, illetve az azokat összekötő épületben gyógyfürdő, luxusszálloda, étterem és egy pláza is található. Asztanában van a 395 251 négyzetméteres elnöki palota, amely nagyjából nyolcszor nagyobb, mint az 54 900 négyzetméteres Fehér Ház. Azt nem tudni, hogy az Akorda néven ismert államfői rezidencia mennyibe kerülhetett, de több tízmillió dolláros költséget becsülnek a szakértők.

Asztana többször is nevet váltott

A puszta közepén 1830-ban alapított, ma milliós nagyváros története során több nevet is viselt. Először Akmolinszknak, a szovjet korszakban pedig Celinogradnak hívták. A Szovjetunió szétesését követően, 1992-ben a függetlenné vált Kazahsztán Akmolának nevezte el a várost, ami fehér sírt jelent.

Az 1990-től tekintélyelvű rendszert fenntartó Nurszultan Nazarbajev 1998-ban tette meg Kazahsztán fővárosává a semleges Asztana néven, amely kazah nyelven fővárost jelent. A települést 2019-ben nevezték át Nur-Szultanra a hatalomról abban az évben lemondott elnök, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére.

Az elemzők szerint ez 125 millió dollárba (több mint 46 milliárd forintba) került. A Nazarbajevet az elnöki székben követő Kaszim-Zsomart Tokajev fokozatosan kiszorította a hatalomból Nazarbajev rokonait és embereit, így a főváros 2022-ben visszakapta az Asztana nevet, ami újfent 125 millió dolláros költségekkel járt.

Az építkezések és a gyakori névváltások finanszírozása nem okozott gondot a világ kilencedik legnagyobb területű országának, mivel Kazahsztán kőolajban, földgázban, uránban és ásványkincsekben gazdag államnak számít. Érdekes adalék, hogy a településen télen a hőmérséklet a mínusz 50 Celsius fokot is elérheti, ezzel a világ második leghidegebb fővárosa a mongol Ulánbátor után.