Turbófokozatra kapcsol a lakásépítésben az új német kormány
Fel akarja pörgetni a lakásépítést a hamarosan hivatalba lépő német kormánykoalíció, hogy enyhítse a kritikus hiányt. Ez jó hír a cégeknek, amelyek építkezni akarnak Berlinben, többek között az egykori tempelhofi repülőtér környékén.
A fővárosi önkormányzat öt-tíz emeletes házakat szeretne látni a 305 hektáros területen, amely 2010 óta rekreációs célokat tölt be, a világ egyik legnagyobb városi parkja, a helyiek és a turisták kedvence. A zöldterület arányát a felére csökkentenék, a lakóházak mellett kereskedelmi célú épületeket is emelnének.
Ez azonban egyelőre csak terv, mert az egykori repülőtér fejlesztésére irányuló terveket 2014-ben egy helyi szervezésű népszavazás meghiúsította. Egy lépéssel azonban közelebb került a megvalósítása, mert Friedrich Merz, a konzervatív kereszténydemokraták (CDU) hivatalba lépő kancellárja még a februári szövetségi választás előtt azt javasolta, hogy a politikusoknak készen kell állniuk a terület beépítésére még akkor is, ha azt a helyi lakosok nem akarják.
A lakáshiány a legégetőbb társadalmi kérdés
A megfizethető lakások hiánya és az egekbe szökő bérleti díjak Németországban az évszázad talán legégetőbb társadalmi kérdésévé váltak. A szövetségi statisztikai hivatal szerint
több mint 600-800 ezer új lakásra lenne szükség,
és a berlini havi átlagos bérleti díj a 2015-ös négyzetméterenkénti 8,5 euróról 85,2 százalékkal 15,74 euróra emelkedett 2024-re. (Egy euró 410,1 forint.)
A távozó jelenlegi szövetségi kormány 2021-es hivatalba lépéskor évi 400 ezer új lakás építését ígérte meg, ehhez képest tavaly mindössze 216 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki, a legkevesebbet 2010 óta – derült ki a Szövetségi Építésügyi, Városfejlesztési és Területfejlesztési Kutatóintézetnek (BBSR) a lakásügyi minisztérium megrendelésére készített tanulmányából, amelynek eredményét március végén hozták nyilvánosságra.
A Reuters tudósítása szerint a felmérés megállapította, hogy különösen nagy a lakásigény olyan városokban, mint Berlin, München és Frankfurt.
Válságban a lakásépítés
Az évekig tartó fellendülés után a 730 milliárd eurós német ingatlanágazat 2022-ben torpant meg, amikor az Európai Központi Bank (EKB) gyorsan megemelte a kamatlábakat, hogy megfékezze az elmúlt évtizedek legsúlyosabb inflációs hullámát.
Az addig teljes gőzzel működő ágazat erre rosszul volt felkészülve:
- az építkezések leálltak,
- a munkások elvesztették állásukat,
- az épületek értékesítése összeomlott,
- az ingatlanfejlesztők pedig fizetésképtelenné váltak.
A probléma megoldására a kereszténydemokraták és a Keresztényszociális Unió (CDU–CSU), valamint a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotta új német kormánykoalíció bejelentette, hogy tervbe veszi a lakásépítés felpörgetését, a bürokrácia és az adók csökkentését, valamint finanszírozási programokat az építkezések és korszerűsítések támogatására.
A fizetések 40 százaléka megy lakhatásra
A Deutsche Welle összeállítása szerint a fővárosban százezer lakásra lenne szükség, és évente átlagosan 20 ezer újabbat kellene építeni, mert az előrejelzések szerint 2040-re mintegy kétszázezer ember költözik majd Berlinbe. Ehhez képest a legutolsó rendelkezésre álló adat, a 2023-as szerint csupán 15 965 lakás építését fejezték be abban az évben.
A bérlakás-hirdetésekre naponta akár háromszáz ember is jelentkezik, és
egyre többen fordítják a jövedelmük 40 százalékát lakhatásra,
ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az a küszöbérték, amelynél egy háztartás már túlterheltnek tekinthető.
A válságot a magas bérleti díjak és a lakáshiány, különösen a szociális lakások hiánya okozza, de súlyosbította a rövid távú lakáskiadás (Airbnb), valamint a menedékkérők és migránsok közelmúltbeli beáramlása is – nyilatkozta a Contextnek Christian Danne, a berlini székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) közgazdásza.
Németország a lakásbérlők hazája
Németországban az emberek több mint 50 százaléka béreli a lakását, ami sokkal magasabb a 30 százalék körüli uniós átlagnál. Sokakon segít ugyan, ha egy-egy városban korlátozzák a lakbéreket, de ez is csak fokozza a hiányt, mert az emberek nem költöznek el, így kevesebb lakás kerül a piacra.
A helyzetet természetesen a legszegényebbek és az egyedülálló szülők szenvedik meg. Berlinben azért különösen súlyos a probléma, mert 2004-ben eladták a szociális bérlakásokat, hogy betömjék a költségvetés tátongó lyukait, lehetővé téve a magánbefektetők számára, hogy magasabb hozamot kínáló luxuslakásokat építsenek.
