Vámháborúból vámbéke? Egyensúlyt teremt, Ukrajna egyensúlyt bont

Vámbéke válthatja hamarosan a vámháborút Orbán Viktor miniszterelnök szavai szerint. A kormányfő úgy véli, egyensúlytalanság létezik a világkereskedelemben, egy-két hónap múlva kialakul egy új egyensúly, miután az amerikaiak mindenkivel megegyeztek. Egyúttal úgy látja, a vámháború jelentősége messze elmarad Ukrajna ügyének jelentőségétől.

Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője lapunk kérdésére úgy fogalmazott, Trump vámpolitikája kapcsán előzetesen is az volt a feltételezés, hogy az elnök a vámokat fenyegetésként alkalmazza, hogy saját magának jobb tárgyalási pozíciót tudjon kialakítani, ezáltal pedig kedvezőbb megállapodásokat köthessen. 

A vámok ilyen mértékű és azonnali bevezetése április elején ugyanakkor ezt az előzetes feltételezést megkérdőjelezte és ugyancsak megkérdőjelezi az a tény is, hogy a kereskedelmi partnerek tárgyalási hajlandósága miatt a viszontvámokat kilencven napra elhalasztották. Szinte biztosra vehető, hogy minden nagyobb ország, országcsoport valamilyen megállapodásra fog jutni a Trump-adminisztrációval. 

Kína mint erős ellenfél

Az USA piacáról való, legalább részleges kiszorulás, amely a viszonossági vámok mértéke mellett szinte garantálható, egyik ország számára sem jelent vonzó alternatívát, miközben nincsen olyan ütőkártyájuk, tárgyalási alapjuk, amivel ellensúlyozni tudnák az amerikai vámok hatását, vagy visszakozásra kényszeríteni Trumpot. Az ellenvámok – a belföldi inflációs hatások mellett – csak eszkalálnák a konfliktust, ahogy Kína esetében is láthattuk. Hozzátette, 

A többi ország esetében lehetőségként maradnak az engedmények, egyrészről az amerikai export előtt fennálló kereskedelmi akadályok (pl. vámok) mérséklése, másrészről az USA-ból érkező import növelése révén, például az energiahordozók esetében.

Vállalati oldalon is megindul majd az alkalmazkodás, 

• egyes cégek áthelyezhetik a termelésüket az USA-ba, 
• mások megpróbálhatják kijátszani a vámokat, például az árukhoz kapcsolt szolgáltatások leválasztásával és ezzel a termékexport értékének a csökkentésével, 
• de szóba kerülhet a termelés átszervezése is. 

A tényleges gazdasági hatások emiatt az előzetesen kalkuláltnál érdemben alacsonyabbak lehetnek, viszont a globális kereskedelmi rendszer átalakulása így is végbe fog menni. Magyarország közvetlen exportjának csak alacsony hányada irányul az USA-ba, közvetett hatások azonban lehetnek, ha nem sikerül jó alkut kötni. 

A vámháború kétféle hatása

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére elmondta, a vámháborút pontosabban annak hatásait kétfelé kell választanunk. 

• Az első kérdés az, hogy lesz-e olyan nyugvópont, amiről Orbán Viktor is beszélt. 
• A második kérdés, egy ilyen nyugvópont mit is jelent majd az európai és azon belül is a magyar gazdaság számára. Hazánknak pedig az európai gazdaság sorsa sem mindegy – tette hozzá.

Regős Gábor rámutatott, jelenleg rengeteg a bizonytalanság, a piacok hihetetlenül nagy volatilitást mutatnak, elég csak a forint árfolyamára ránézni – az árfolyamra a vámok bevezetése kedvezőtlenül hatott. Eközben a bizonytalanság már a reálgazdaságot is érinti, az autógyártók egy része (például az Audi) leállította az Egyesült Államokba irányuló exportját. 

Ahol az amerikai vámok a magyar gazdaságnak a legjobban fájhatnak, az autóipar, hiszen a magyar gazdaság exportjának 4,1 százaléka irányul közvetlenül az Egyesült Államokba, de ennél a tényleges arány biztosan nagyobb, hiszen a termékek egy része eljut például Németországba és onnan megy tovább. Ennek a 4,1 százaléknak a negyede gépjármű. Ezekre pedig a kilencven napos felfüggesztés sem vonatkozik, az egyébként is óriási bajban lévő járműgyártás és tágabban az ipar a vámok belengetése nyomán egyelőre tovább szenved – magyarázta Regős Gábor.

Hozzátette, a vámok uniós tagként ránk is vonatkoznak, külön kereskedelempolitikánk (egyelőre) nincs, egy exportorientált gazdaságnak pedig eleve kedvezőtlenek az ilyen intézkedések. Ami viszont mégis kedvező hatás ebben a bizonytalan helyzetben, az olaj és gáz árának csökkenése – mivel mindkettőből jelentős az importunk, ezzel jól járhatunk. Ennek oka azonban az, hogy a piac recessziós környezetet áraz, azaz kisebb keresletet vár a jövőben. 

Amennyiben sikerül megállapodni, Európának adnia, fizetnie kell

Rossz alku, nagyobb ár. Ha sikerül megállapodni, Európának biztosan adnia kell valamit cserébe. Ez egyrészt jelentheti a vámok eltörlését, ami különösebb problémát igazából nem okozna. A másik lehetséges ár az amerikai energiabeszerzések további növelése, ami jó eséllyel drágább energiabeszerzést jelentene. Regős Gábor hozzátette, az elmúlt években Európa már kialakított egy amerikai függést az LNG terén azzal, hogy jelentős részben lemondott az orosz gázról, ez erősödne tovább. A harmadik a fegyverbeszerzések kérdése. Az Európai Unió, illetve az egyes tagországok, több száz vagy akár 1000 milliárd eurós kiadással számolnak a következő években fegyverbeszerzések terén. Ebből Amerika nyilvánvalóan részt szeretne magának. Ezt azt jelenti, hogy ez az összeg nem az európai gazdaságot élénkítené, hanem az amerikait.

ám Kína helyzete Magyarország szempontjából kettős – hívta fel a figyelmet Regős Gábor, ugyanis amíg Kínára hazánk partnerként tekint, az Egyesült Államok konkurensként –, most éppen 145 százalékos vámnál tartunk Kína ellen. Ez a vezető közgazdász szerint egy újabb veszély inkább, mintsem lehetőség. A cél tehát annak az egyensúlynak a megtalálása, amiben nem járunk nagyon rosszul és viszonylag kis ár mellett megmarad az amerikai exportunk – jó esetben még tovább is fejlődik. A jó magyar–amerikai viszony akár pozitív hatásokat is hozhat.

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozására mindeközben több fronton is erősen ráfizetnénk, nem létezik olyan egyensúly, amiben nem.