Ezért üzente Orbán Viktor, hogy Ukrajna a mély kérdés, a vámháború taktika

A vámháború taktikai kérdés, miközben Ukrajna európai uniós tagsága „az itt marad velünk, hosszú évekig napirenden lesz, és ha nem tudjuk megvédeni tőle magunkat, akkor velünk marad a következő évtizedekben is, és tönkretesz bennünket” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban péntek reggel. A kormányfő úgy vélekedett: fontos, hogy Magyarországon e meghatározó kérdésben mindenki elmondhatja a véleményét. Így volt ez a migráció és a gyermekvédelem kérdésében is, most pedig itt a harmadik nagy kérdés, amely úgy hangzik: felveszik-e Ukrajnát az Európai Unióba. Megnéztük, hogy mely ágazatok sínylenék meg a legjobban, ha megtörténne a csatlakozás.

Már eddig is sokba került, még többet vinne el a csatlakozás

Az orosz–ukrán háború első három évében Magyarországot mintegy 9100 milliárd forint költség sújtotta, ami családonként több mint kétmillió forintos kiadást jelentett. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén a terhek tovább növekednének, a közvetlen költségek megközelítenék az évi kétezermilliárd forintot, ami háztartásonként csaknem félmillió forintra rúgna. A további, nehezen számszerűsíthető közvetett költségek várhatóan még nagyobbak lennének – írta elemzésében a Századvég.

Az ukrajnai háború eddigi költségei Magyarország számára: gáz, állampapír, szankciók

A három fő terület, amelyen keresztül pénzügyi értelemben hatalmas csapásokat szenvedett el az ország:

• Megdrágult a behozott gáz: ezen „háborús felárként” 6386,3 milliárd forint többletkiadás keletkezett a magyar gazdaságban.
• A kutatók az átlag körüli futamidejű magyar állampapírokat vizsgálva arra jutottak, hogy az ötéves papírok hozama 2 százalék körüli szintről 4-6 százalék fölé emelkedett, ami az országnak többletköltséget okoz: az új finanszírozás bevonása 1968,9 milliárd forinttal lett drágább.
• A háború miatt röpködtek a szankciók, amit az Európai Unió az oroszokra kivetett, arra Moszkvából válaszok érkeztek. Ez megnyeste a magyar exportot: a magyar cégek a háború három éve alatt összesen 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket adtak el az orosz piacon.

Riadót fújt az agrárminiszter is

Ha Ukrajna európai uniós csatlakozása megvalósulna, a támogatásokat elvinné az ukrán mezőgazdaság, az európai agráriumnak gyakorlatilag semmi nem maradna – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben. Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően magyar újságíróknak elmondta: a közös agrárpolitika (KAP), a mezőgazdaság jövőjéről szóló tárgyalást nagymértékben beárnyékolta „Ukrajna európai uniós csatlakozásának a réme”.

– szögezte le az agrárminiszter.

Kiemelte: nagyon sok támogatás ment eddig Ukrajnába, az EU pedig ezt a költségvetési hiányt szeretné eltüntetni a különálló KAP-költségvetés megszüntetésével. Az Európai Bizottság egy nagy alapba akar összevonni minden uniós forrást, elfedve ezzel a tervezett támogatáscsökkentést – mondta.

Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy

Az itt élő ukrán nyugdíjasokat is mi fizetnénk

Magyarország és Ukrajna között jelenleg is hatályban lévő, egyedülálló nyugdíjegyezmény alapján a Magyarországra települő ukrán nyugdíjasok a magyar rendszer szerint kapnának nyugdíjat az állami költségvetésből. A 65 év feletti ukrán állampolgárok száma alapján ötszázalékos áttelepülés esetén ez 1017,8 milliárd forintos többletnyugdíj-kiadást jelentene.

Ukrajna esetleges csatlakozása számottevően átalakítja a támogatási keretrendszert. Elemzésünk során a közös agrárpolitika és a Kohéziós Alapok kifizetéseit tekintettük át. A számításaink alapját az Európai Parlament által 2025. január 22-én közzétett jelentés adja. A szerzők Ukrajna csatlakozásának teljes költségét 11-20 milliárd euró közé teszik. A tanulmány alapján kiszámítottuk Ukrajna csatlakozása következtében átalakuló allokációt az egyes tagállamok, így Magyarország esetében is.

Jelenleg is több millió ukrán dolgozik az unióban

A háború előtt is több mint másfél millió ukrán állampolgár rendelkezett tartózkodási engedéllyel az EU-ban, többségük Lengyelországban, Olaszországban és Csehországban helyezkedett el. 

A legtöbb ukrán ipari, mezőgazdasági és építőipari munkát végez, de népszerűek a vendéglátóipari és takarítási állások is. Az egyes országokban azonban jelentős eltérés mutatkozik a foglalkoztatási rátákban: míg az Egyesült Királyságban az érkező ukránok 61 százaléka dolgozik, addig Németországban, Olaszországban és Svájcban mindössze 19 százalékuk talált munkát.

Magyarországot főként tranzitországnak tekintik, de sokan dolgoznának is itt

A KSH adatai szerint 2024-ben 27 388 ukrán állampolgár tartózkodott Magyarországon, ami csökkenés a 2023-as 36 017-hez képest. A visszaesés oka, hogy Magyarországot sokan csak átmeneti állomásként használják, és nyugat-európai országokban keresnek munkát.

A nálunk maradó ukrán munkavállalók jellemzően az iparban, a feldolgozó- és építőiparban, valamint az ápolási és vendéglátóipari szektorban dolgoznak. A nők száma kissé meghaladja a férfiakét, az előbbiek elsősorban az egészségügyben és vendéglátásban, az utóbbiak az építőiparban és gyárakban helyezkednek el. 

Szakértők szerint a magyar minimálbér-emelési ciklus és a földrajzi közelség szintén vonzóbbá teheti az országot az ukrán dolgozók számára. A miniszterelnök szerint a magyar munkahelyek megvédése is nehéz lenne egy esetleges ukrán uniós tagság esetén. Magyarország jelenleg évente 30-50 ezer vendégmunkást tud alkalmazni, nem tud százezreket befogadni.