BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újranyílt a Covid miatt lezárt kommunista belvasút két irgalmatlan népességű ország közt

Több mint öt évet kellett várni erre. A Covid-járvány legelején zárták le a két kommunista irányítású ország közti vasutat, most újraindul: hatalmas népesség, gyarapodó középosztály mindkét oldalon, a turizmusra ez felpezsdítőleg hathat. És van egyéb is.

A turizmus felpezsdítését várják a két hatalmas népességű, kommunista irányítású országban az újraindulástól, amire több mint öt évig kellett várni. A kínai Nanning és a vietnámi Hanoi közti vasútvonalat az akkor kezdődött Covid-járvány miatt 2020 februárjában zárták le az utasforgalom előtt, most újraindul. Emellett még egyebet is terveznek a személyes és üzleti kapcsolatok fellendítésére. 

A Covid csak döccenő volt, a kínai Nanning újra várja a vasúton érkező vietnámiakat
A Covid csak döccenő volt, a kínai Nanning újra várja a vasúton érkező vietnámiakat / Fotó: Xinhua via AFP

A lehetőségeket szemléltetendő: Kína népessége másfél milliárd, Vietnám százmillió lakosával népesebb mint Németország. 

Az életszínvonalban persze még nagy a különbség, különösen Vietnám esetében, de a tervezett 5 százalékos kínai növekedés és a Nemzetközi Valutaalap által Vietnámnak 2025-re jósolt 6,1 százalék messze meghaladja az európai és amerikai kilátásokat. 

A Covid már a múlt, a cél a turizmus és az üzlet felpörgetése

A középosztály mindkét országban gyarapszik és módosodik, és mivel hatalmas népességszámokról van szó, a költekezési potenciál óriási. A dimenziókat érzékeltetendő: Nanning és Hanoi is majdnem 9 millió lakosú, és ez csak két város.

Több mint öt év után először, vasárnap este 6:05-kor a T8701-es járat elhagyta Nanningot, a déli Kuanghszi Csuang Nemzetiségi Autonóm Terület székhelyét – írta a China Daily –, és hétfőn reggel fél 7-kor megérkezett Hanoiba. A retúrjárat naponta este 10:20-kor indul és 10:06-kor fut be.

Mielőtt a két város közti vasúti közlekedés a Covid miatt megszakadt, a vonal forgalma évről évre gyorsan nőtt, és 40 ezer körül érte el a rekordot. A korábbi feltételek mellett a maximumkapacitás évi 80 ezer. Ez népességarányosan nem jelent hatalmas tömeget, de nyilván bővíthető, és a két országban meg is van a szándék. 

Az újranyitott nemzetközi vasútvonal mellett fut egy hatalmas vietnámi vasúti projekt is

A vietnámi parlament februárban döntött arról, hogy 8 milliárd dolláros (2800 milliárd forint) költségen 390 kilométeres új, Hanoin keresztülfutó vasútvonalat építenek a kétmilliós vietnámi kikötőváros Hai Phong és a közvetlenül a kínai, jünnani határon fekvő Lao Cai közt. Itt pedig rákapcsolódik a már létező, de jelenleg korlátozott kapacitás mellett használt vonalra a 8,5 milliós kínai Kunming irányába. A tét itt már utasok és szállítmánytonnák milliói évente.

Kína hatalmas vasúti infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt évtizedekben, a kínaiak kedvelik a vonatozást, és a vietnámiak a nyomukba lépnek. A régi-új és az új vasútvonalak nemcsak a turisták, hanem a dolgozók és az üzletemberek mozgását is megkönnyítik.

Vietnam's Reunification Train offers a 37-hour scenic journey connecting Ho Chi Minh City and Hanoi
A kínaiak imádnak vonatozni, rá fognak kapni a vietnámiak is / Fotó: Anadolu via AFP

Vietnámnak az Egyesült Államokkal, Kínának Vietnámmal szemben van külkereskedelmi többlete

Ami az üzletet illeti: Vietnám Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN-térségben, és globálisan a negyedik, Vietnám számára pedig Kína a legnagyobb. 

A kereskedelmi háború csúcsán, miközben Peking és Washington közt repkedtek az orbitális méretű új vámtarifák, április 14–15-én Hszi Csin-ping kínai elnök és kommunista párti főtitkár első idei külföldi vizitje Vietnámba vezetett, hogy még szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat.

A kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok olyan orbitális méretűek, hogy képletesen szólva „szerét-számát se tudják”, 

  • tavaly Hanoi szerint az értékük 200 milliárd,
  • a kínai statisztikák szerint azonban a nagyságrendjük 260 milliárd dollár volt. Vietnámi számok szerint az első negyedévben idén már 51,25 milliárd dollárnál tartottak, ami 17,5 százalékos éves növekedés, a kínai közvetlen tőkebefektetések értéke pedig a 31,3 milliárd dollárt közelítette Vietnámban.

Mivel az adatok nem konzisztensek, nehéz belőni a kétoldalú mérleget, annyi azonban biztosnak látszik, hogy a kínaiaknak van tetemes többletük: az OEC adatai szerint márciusban 17,7 milliárd dollár értékben exportáltak, és 8,3 milliárd volt az import. Ezzel szemben az amerikai viszonylatban Vietnámnak tavaly hatalmas, 123 milliárd dollárt meghaladó többlete volt. Az amerikai–vietnámi kereskedelmi tárgyalások második körét a múlt héten tartották Washingtonban, Hanoi célja, hogy elkerülje az amerikaiak által kilátásba helyezett, 46 százalékos vámot. 

 

 


 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.