Sok kicsi túl sokra megy: két országban is búcsúznak az euróérméktől - ki kerekít Európában?
Sok szerelem véget ér egyszer – nagyjából így lehet összefoglalni a fémpénzhez való viszonyt. Miközben az érmék elhagyásának ötlete egyre nagyobb teret nyer a társadalomban, a Bundesbank egyik tisztviselője is felvállalta a szószóló szerepét, és javasolta a legkisebb euróérmék elhagyását. A javaslat összhangban van Donald Trump amerikai elnök ötletével, ő ugyanis az egycentes érmék elhagyására szólította fel az amerikai pénzverdét.
Egyáltalán, mi történik az euróérmékkel?
A jegybankok régóta panaszkodnak, hogy míg folyamatosan alacsony címletű pénzérmét veretnek, ezek nem kerülnek be aktívan a forgalomba, ugyanis az emberek visszajáróként ugyan elveszik, ám tovább már nem adják őket, így nem kerülnek be a pénz körforgásába.
Sokszor kabátzsebek mélyén vagy éppen az otthoni perselyben lapulnak, gyakorlatilag kikerülve a forgalomból.
Így aztán az EU folyamatosan vereti az aprópénzt. A DW cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) jelenleg 40,1 milliárd 1 centes euróérmét tart nyilván, míg 2 centesből 31,4 milliárd van forgalomban.
Önmagában, még ha Németország le is mond az 1 és 2 centes eurócímletekről, akkor is megmaradnak a 5, 10, 20, és 50 centesek. A németországi magyarázat szerint
azért nincs szükség a legértéktelenebb euróérmékre, mert a pontos visszajáró biztosításának követelményét ellensúlyozza a költségmegtakarítás, a környezetterhelés mérséklése és a hatékonyság növelése is, ugyanis komoly költséget jelen az apró előállítása és logisztikája.
Mivel a világ legtöbb országa olyan tízes számrendszert használ, amely egy adott egység századrészéig terjed, logikus, hogy olyan érmékkel rendelkezzünk, amelyek ezt a számot is képesek kezelni
– mondta Jesse C. Kraft, az Amerikai Numizmatikai Társaság kurátor-asszisztense. Ugyanakkor Németországban a Nemzeti Készpénzfórum nem ezek koncepciójának eltörlését, hanem „csupán” az érmék fizikai kivonását kérik. Elektronikusan továbbra is lehetne például 9,99 eurót fizetni.
Meg vannak számlálva az euróérmék napjai
Az 1 és 2 centes érmék nélkül a legközelebbi 5 centre kellene fel- vagy lekerekíteni az összeget. Fontos, hogy az egyes árakat nem kerekítenénk, csak a teljes számlát. Tehát ugyanaz a 9,99 eurós számla készpénzben fizetve kereken 10 euró lenne. „A boltban semmi sem kerül egy-két centbe” – ismeri el Kraft is. „Ha a meghatározott címleteket pusztán a pontosság kedvéért gyártják, de önmagukban nem lehet velük vásárolni, akkor a rendszert módosítani kell – mondta Kraft.
Egyre több ország hagyja el a kis címletű érméket.
Például Albánia, Algéria, Vietnám és Zambia, Ausztrália és Új-Zéland is így tett.
Kanada 2013-ban megszüntette az 1 centes érméjét, mivel az előállítása többe került, mint a névértéke – hasonlón gondolkodik Trump is.
Ki kerekít Európában? Mi lesz az euróérmék sorsa?
Európán belül Svédország, Magyarország és Dánia már alkalmazza a készpénzes kerekítés módszerét. Az eurózónán belül Belgium, Észtország, Írország, Olaszország, Hollandia és Szlovákia is alkalmaz már valamilyen kerekítést a készpénzes fizetéseknél.
Tömegek támogatják az eltörlést, ugyanis az Eurobarometer 2024 decemberében közzétett felmérése szerint az euróövezetben a válaszadók valamivel több, mint 60 százaléka támogatja az 1 és 2 centes euróérmék megszüntetését és a kötelező kerekítéssel való helyettesítését. A lépés mellett érvelők a költségek csökkentését hangsúlyozzák, míg a szkeptikusok az áremelés veszélyére hívják fel a figyelmet, illetve arra, hogy ezzel közeledhetünk a készpénzmentesség irányába.
A közös európai uniós megoldásig még rögös az út, és az érmék sorsa is nagy kérdés, sok mindent figyelembe kell venni: vajon a meglévő érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök lesznek-e? Mi lesz a kifutó érmékkel? Egyáltalán, újrahasznosíthatók-e az ötvözetből álló érmék?
3, 2, 1… Az euróérmék sorsa eldőlt Németországban
Kraft nem gondolja, hogy a kis címletű érmék forgalomból való kivonása a készpénztől való megszabadulás útját jelentené. „Az egyik fő ok, amiért az emberek erősen ragaszkodnak a fizikai készpénzhez, az általa biztosított anonimitás” – hangsúlyozta.
Mások attól tartanak, hogy a digitális pénz technológiája nem biztos, hogy működik majd, amikor készpénzre van szükség, például vészhelyzet vagy nagyobb áramszünet esetén.
A németek összességében változatlanul szeretnek készpénzzel fizetni,
ugyanis a Bundesbank felmérése szerint 2023-ban a készpénz maradt a leggyakrabban használt fizetőeszköz Németországban. Euróérméke, és bankjegyeket az összes tranzakció 51 százalékában használtak. Tény azonban, hogy a készpénzhasználatot az online tranzakciók, a kártyás fizetés és a mobilfizetési rendszerek terjedése is csökkenti.
A felmérés szerint egy német állampolgár átlagosan 100 euró készpénzt tart a pénztárcájában, ami változatlan az előző évekhez képest. A bank arra nem kérdezett rá, hogy ebből mennyi az aprópénz.
