késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Sok kicsi túl sokra megy: két országban is búcsúznak az euróérméktől - ki kerekít Európában?
Sok szerelem véget ér egyszer – nagyjából így lehet összefoglalni a fémpénzhez való viszonyt. Miközben az érmék elhagyásának ötlete egyre nagyobb teret nyer a társadalomban, a Bundesbank egyik tisztviselője is felvállalta a szószóló szerepét, és javasolta a legkisebb euróérmék elhagyását. A javaslat összhangban van Donald Trump amerikai elnök ötletével, ő ugyanis az egycentes érmék elhagyására szólította fel az amerikai pénzverdét.
Egyáltalán, mi történik az euróérmékkel?
A jegybankok régóta panaszkodnak, hogy míg folyamatosan alacsony címletű pénzérmét veretnek, ezek nem kerülnek be aktívan a forgalomba, ugyanis az emberek visszajáróként ugyan elveszik, ám tovább már nem adják őket, így nem kerülnek be a pénz körforgásába.
Sokszor kabátzsebek mélyén vagy éppen az otthoni perselyben lapulnak, gyakorlatilag kikerülve a forgalomból.
Így aztán az EU folyamatosan vereti az aprópénzt. A DW cikke szerint az Európai Központi Bank (EKB) jelenleg 40,1 milliárd 1 centes euróérmét tart nyilván, míg 2 centesből 31,4 milliárd van forgalomban.
Önmagában, még ha Németország le is mond az 1 és 2 centes eurócímletekről, akkor is megmaradnak a 5, 10, 20, és 50 centesek. A németországi magyarázat szerint
azért nincs szükség a legértéktelenebb euróérmékre, mert a pontos visszajáró biztosításának követelményét ellensúlyozza a költségmegtakarítás, a környezetterhelés mérséklése és a hatékonyság növelése is, ugyanis komoly költséget jelen az apró előállítása és logisztikája.
Mivel a világ legtöbb országa olyan tízes számrendszert használ, amely egy adott egység századrészéig terjed, logikus, hogy olyan érmékkel rendelkezzünk, amelyek ezt a számot is képesek kezelni
– mondta Jesse C. Kraft, az Amerikai Numizmatikai Társaság kurátor-asszisztense. Ugyanakkor Németországban a Nemzeti Készpénzfórum nem ezek koncepciójának eltörlését, hanem „csupán” az érmék fizikai kivonását kérik. Elektronikusan továbbra is lehetne például 9,99 eurót fizetni.
Meg vannak számlálva az euróérmék napjai
Az 1 és 2 centes érmék nélkül a legközelebbi 5 centre kellene fel- vagy lekerekíteni az összeget. Fontos, hogy az egyes árakat nem kerekítenénk, csak a teljes számlát. Tehát ugyanaz a 9,99 eurós számla készpénzben fizetve kereken 10 euró lenne. „A boltban semmi sem kerül egy-két centbe” – ismeri el Kraft is. „Ha a meghatározott címleteket pusztán a pontosság kedvéért gyártják, de önmagukban nem lehet velük vásárolni, akkor a rendszert módosítani kell – mondta Kraft.
Egyre több ország hagyja el a kis címletű érméket.
Például Albánia, Algéria, Vietnám és Zambia, Ausztrália és Új-Zéland is így tett.
Kanada 2013-ban megszüntette az 1 centes érméjét, mivel az előállítása többe került, mint a névértéke – hasonlón gondolkodik Trump is.
Ki kerekít Európában? Mi lesz az euróérmék sorsa?
Európán belül Svédország, Magyarország és Dánia már alkalmazza a készpénzes kerekítés módszerét. Az eurózónán belül Belgium, Észtország, Írország, Olaszország, Hollandia és Szlovákia is alkalmaz már valamilyen kerekítést a készpénzes fizetéseknél.
Tömegek támogatják az eltörlést, ugyanis az Eurobarometer 2024 decemberében közzétett felmérése szerint az euróövezetben a válaszadók valamivel több, mint 60 százaléka támogatja az 1 és 2 centes euróérmék megszüntetését és a kötelező kerekítéssel való helyettesítését. A lépés mellett érvelők a költségek csökkentését hangsúlyozzák, míg a szkeptikusok az áremelés veszélyére hívják fel a figyelmet, illetve arra, hogy ezzel közeledhetünk a készpénzmentesség irányába.
A közös európai uniós megoldásig még rögös az út, és az érmék sorsa is nagy kérdés, sok mindent figyelembe kell venni: vajon a meglévő érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök lesznek-e? Mi lesz a kifutó érmékkel? Egyáltalán, újrahasznosíthatók-e az ötvözetből álló érmék?
3, 2, 1… Az euróérmék sorsa eldőlt Németországban
Kraft nem gondolja, hogy a kis címletű érmék forgalomból való kivonása a készpénztől való megszabadulás útját jelentené. „Az egyik fő ok, amiért az emberek erősen ragaszkodnak a fizikai készpénzhez, az általa biztosított anonimitás” – hangsúlyozta.
Mások attól tartanak, hogy a digitális pénz technológiája nem biztos, hogy működik majd, amikor készpénzre van szükség, például vészhelyzet vagy nagyobb áramszünet esetén.
A németek összességében változatlanul szeretnek készpénzzel fizetni,
ugyanis a Bundesbank felmérése szerint 2023-ban a készpénz maradt a leggyakrabban használt fizetőeszköz Németországban. Euróérméke, és bankjegyeket az összes tranzakció 51 százalékában használtak. Tény azonban, hogy a készpénzhasználatot az online tranzakciók, a kártyás fizetés és a mobilfizetési rendszerek terjedése is csökkenti.
A felmérés szerint egy német állampolgár átlagosan 100 euró készpénzt tart a pénztárcájában, ami változatlan az előző évekhez képest. A bank arra nem kérdezett rá, hogy ebből mennyi az aprópénz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.