Németország hitelezi a világot, lekörözve Japánt és Kínát, és ez rossz hír Európának
Japán 34 év után először veszítette el a világ legnagyobb hitelező nemzete címet, annak ellenére, hogy rekordösszegű külföldi vagyont halmozott fel. A vezetést Németország vette át Japán és Kína előtt.
- Japán nettó külső eszközállománya 2024 végére elérte az 533,05 ezermilliárd jent (3,7 ezermilliárd dollár), ami körülbelül 13 százalékos növekedés az előző évhez képest – derül ki a japán pénzügyi tárca kedden közzétett adataiból. Bár ez az érték minden idők legmagasabbja, a felkelő nap országát mégis
- megelőzték a németek, 569,7 ezermilliárd jen értékű nettó külső eszközértékkel.
- Kína továbbra is a harmadik helyen áll 516,3 ezermilliárd jennek megfelelő nettó eszközállománnyal.
Németország előretörése a folyó fizetési mérlege jelentős többletének köszönhető, amely 2024-ben elérte a 248,7 milliárd eurót, főként az erős külkereskedelmi teljesítmény miatt. Japán többlete 29,4 ezermilliárd jen volt a pénzügyminisztérium szerint, ez körülbelül 180 milliárd eurónak felel meg. Tavaly az euró-jen árfolyam mintegy 5 százalékkal emelkedett, jenben számolva felnagyította a német eszközök növekedését a japánokhoz képest.
Japán esetében a gyengülő jen hozzájárult a külföldi eszközök és kötelezettségek növekedéséhez, de az eszközök gyorsabb ütemben is bővültek – részben a külföldi üzleti beruházások élénkülésének köszönhetően.
Az ilyen típusú adatok jól rávilágítanak a globális külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) szélesebb trendjeire.
Tavaly a japán vállalatok továbbra is élénk érdeklődést mutattak a külföldi közvetlen befektetések iránt, különösen az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – közölte a pénzügyminisztérium. A pénzügyi, biztosítási és kiskereskedelmi ágazatok jelentős japán tőkét vonzottak.
Németország bizalmatlan, külföldre áramlik a tőke
A németek beelőzése a német gazdaság rossz helyzetét mutatja; a gazdasági szereplők nem bíznak a német piacban. Megtakarításaikat így külföldön fektetik be, erős a tőkekiáramlás. A Bloomberg értékelése szerint a Japánból kiáramló tőke alakulása attól függhet, hogy a japán vállalatok folytatják-e külföldi kiadásaik bővítését, különösen az USA-ban. Donald Trump elnök vámpolitikájának hatálybalépésével egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy a termelést áthelyezzék vagy eszközöket vigyenek át az Egyesült Államokba, hogy mérsékeljék a kereskedelmi kockázatokat.
