Elege lett a NATO-nak, megrendült a bizalom Ukrajnában: a nyugati szövetségesek tudni akarják, hová tűnt 770 millió dollár

Ukrajna példátlan kihívással néz szembe 2022 óta: gyorsan, hatalmas mennyiségű fegyvert és lőszert kellett beszereznie, miközben hagyományos beszállítói láncai megszűntek vagy elégtelenné váltak. Ez kockázatos, gyakran átláthatatlan üzleti kapcsolatokhoz és jelentős közpénzveszteségekhez vezetett – mutatott rá elemzésében a Financial Times.

Az ukrajnai háború fokozódása után hamar az ötszörösére nőttek a fegyverek árai

A fegyver- és lőszerpiac a háború első hónapjaiban klasszikus kínálati sokkot élt át. A hirtelen megugrott kereslet, főleg a szovjet típusú lőszerek iránt, többszörös áremelkedést hozott, egyes termékek ára a 4-5-szörösére nőtt. Ez a globális fegyverpiac működésére is rávilágít: kiszolgáltatott vevők esetén a kereskedők extrém haszonkulccsal dolgoznak, ami piactorzításhoz és spekulációhoz vezet.

Ukrajna pedig az orosz-ukrán háború fokozódásával hamar a globális fegyverkereskedelem kiszolgáltatott szereplőjévé vált. A háború első szakaszában Ukrajnának gyorsan fegyverre volt szüksége, így kénytelen volt kevésbé ismert, újonnan megjelent fegyverközvetítőket is megbízni. 

Kijev főként közvetítőkön keresztül vásárolt hadianyagot, mivel sok gyártó geopolitikai okokból nem akarta nyíltan kiszolgálni az országot. Ez azonban

Egyes esetekben a közvetítők spekuláltak vagy jogszerűtlenül jártak el, azaz az állami megrendeléseken keresztül magánvagyonokat halmoztak fel anélkül, hogy reálgazdasági értéket teremtettek volna.

A fegyverbeszerzések tizede a levesbe ment

Az ukrán védelmi minisztérium decentralizált, átláthatatlan beszerzési rendszere lehetőséget adott a visszaélésekre és a korrupcióra. A nyomozások során több esetben merült fel az ukrán tisztviselők és külföldi közvetítők közötti összejátszás gyanúja, de kevés ügy jutott el vádemelésig.

A később kinevezett reformerek, mint Maryna Bezrukova, próbálták központosítani és átláthatóvá tenni a rendszert, de politikai és intézményi ellenállásba ütköztek. A vezetőváltások, a felelősség áttolása és az átláthatatlan szerződésstruktúrák az állami költségvetés mozgásterét és hatékonyságát szűkítették.

– állítja a Financial Times bírósági dokumentumokra és interjúkra hivatkozva.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint jelenleg 309 millió dollárt követelnek bírósági úton vissza, a fennmaradó 460 milliót pedig előzetes megállapodások révén próbálják visszaszerezni.

Az állami források egy jelentős része, évi 6–8 milliárd dollár, így nem hozott semmilyen védelmi értéket vagy gazdasági megtérülést. Ez az összeg az ország éves fegyverbeszerzési költségvetésének mintegy 10–13 százaléka. 

Megrendült a NATO bizalma Ukrajnában

A nemzetközi partnerek, így például a NATO bizalma megingott Kijevben az ukrán fegyverbeszerzések körüli botrányok és a nyomozások eredménytelensége miatt, ám még mindig támogatja az ország oroszok elleni harcát. Ez hosszú távon befolyásolhatja a gazdasági támogatások feltételeit, hitelképességet, vagy akár katonai segélyek feltételeit. A befektetői bizalom megrendülése, különösen háborús időkben, gazdaságilag is kiszolgáltatottabbá teszi az országot.

Ukrajna háborús fegyverbeszerzései jól példázzák, milyen veszélyekkel jár, amikor a sürgősség, a geopolitika és a gyenge intézményi kontroll keveredik egy stratégiai fontosságú, de rendkívül átláthatatlan globális piacon. Az állami kiadások hatékonysága csökkent, a kockázatok nagyrészt a költségvetést terhelték, miközben a nyereség gyakran spekulatív szereplők kezében landolt.