késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
"Megehetjük a csirkét?" – kérdik Koppenhágában az orosz vagyonról, és Moszkva válaszolt: torkotokon akad
Moszkva határozottan figyelmeztet: ha az Európai Unió bármilyen lépést tesz az orosz vagyontárgyak ellen, akkor erős és kemény válaszra számíthat – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem habozik reagálni, és rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy politikai és gazdasági téren is visszavágjon, ha az EU megpróbálja megsérteni az ország érdekeit. Mint ismert, az EU és a G7-országok a háború kirobbanása után az orosz valutakészletek közel felét zárolták.
Az Európai Unió mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyont fagyasztott be, amelynek a zömét a belgiumi székhelyű elszámolóház, az Euroclear őrzi. A vagyon kamatait Brüsszel Ukrajna támogatására fordítja, Kijev sürgetése ellenére azonban az elkobzásáról még nem döntött.
Ezt ugyanis több tagállam, az Európai Központi Bank (EKB) és az Euroclear is vehemensen ellenzi, éppen a következmények miatt. Az orosz vagyon elkobzása kockázatos, mert precedenst teremthetne: a rendszerbe évtizedek óta vetett bizalom megkérdőjeleződne, és bármelyik központi bank gondolhatja úgy, hogy többé nem bízhat a kialakult jogi keretekben.
Bár a szuverén vagyonok befagyasztása bizonyos feltételek mellett megengedett, a teljes elkobzás sokkal ellentmondásosabb, tekintettel a nemzetközi jogban rögzített állami mentesség elvére. A vitát tovább bonyolítaná a vagyonnal kapcsolatos esetleges kötelezettségek kezelésének módja.
Az oroszországi részesedések lefoglalásának egyik következménye lehet, hogy elősegíti egy nem európai rivális megjelenését, amely az Euroclearrel versenyezne. A lépés az euró tartalékvaluta státuszát is kockáztatná. Augusztus végén a Welt am Sonntag beszámolt arról, hogy az Európai Bizottság
január és július között 10,1 milliárd eurót utalt át Ukrajnának a befagyasztott orosz állami eszközökből származó bevételekből.
Válaszként az orosz kormány ellenintézkedéseket vezetett be: a barátságtalan országokhoz tartozó külföldi befektetők vagyonát és azok hozamait külön, úgynevezett „C” típusú számlákra helyezik, amelyekhez csak egy speciális kormánybizottság döntése alapján lehet hozzáférni. Ez az intézkedés jelentősen korlátozza a külföldi tőke mozgatását.
Megehetjük a csirkét? – kérdi a belga miniszterelnök
A kérdés most az: megehetjük-e a csirkét?
– tette fel a kérdést koppenhágai sajtótájékoztatóján Bart De Wever belga miniszterelnök a Euronews jelentése szerint.
Az első probléma természetesen az, hogy ha megeszed a tyúkot, elveszíted az aranytojásokat. Ezt figyelembe kell venni. Ha az asztalra teszed a tyúkot és megeszed, akkor elbuksz egy aranytojást
– tette hozzá.
A miniszterelnök többször is „csirkeként” írta le az orosz eszközöket, a nyereségét pedig „tojásokként” emlegette. Eddig az EU csak bevételeket foglalt le, hogy erősítse Ukrajna támogatását, magához a tőkéhez azonban nem nyúlt. Az új terv azonban ennél is tovább menne: az alaphoz nyúlna, ami potenciálisan elvenne egy erős tárgyalási eszközt Kijevtől és szövetségeseitől.
Meglepő helyen robbanthat az orosz vagyon: az eurót féltik tőle, Brüsszel amerikai és japán segítséget kér
Az Európai Unió vezetőinek koppenhágai csúcstalálkozóján nem sikerült megállapodni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, mert a tagállamok egy részét, elsősorban a pénzt kezelő Belgiumot és az Európai Központi Bankot (EKB) még mindig nem győzték meg a terv jogszerűségéről. A vita folytatódik, és meg akarják nyerni mellé az Egyesült Államokat és Japánt is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.