Ukrajna külső forrásokra szorul, miközben az Európai Bizottság hajthatatlan a gyorsított uniós csatlakozás ügyében. A háború sújtotta ország egyre nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal küzd, amit hosszú távon az uniós polgároknak kellene finanszírozniuk – írta a Magyar Nemzet.
Már a háború előtt is Európa legszegényebb országának számított Ukrajna, a konfliktus pedig csak tovább mélyítette a gazdasági válságot.
Ukrajna gyorsított felvétele az Európai Unióba egyre inkább megosztó kérdéssé válik. Brüsszel rendíthetetlenül támogatja Kijevet, ám ennek ára van – méghozzá tetemes. Az ország már most is olyan mély gazdasági válságban van, amelyből önerőből aligha tud kilábalni:
A Fitch Ratings legfrissebb döntése is alátámasztja ezt: a hitelminősítő megerősítette Ukrajna „korlátozott csőd” szintű adósbesorolását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország fizetésképtelen, és csak a külső segítség tartja fenn.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint Ukrajna a háború kezdete óta összesen körülbelül 140 milliárd euró támogatást kapott az EU-tól és a tagállamoktól pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi formában.
Ennek kétharmada vissza nem térítendő, a maradék pedig kedvezményes hitel. Ha hozzávesszük a már vállalt, de még nem teljesített kötelezettségeket, akkor a végösszeg eléri a 191 milliárd eurót.
Ez a „feneketlen zsák” hasonlatával élve jól szemlélteti azt a pénzügyi mélységet, amelybe Ukrajna került, és amelyből csak újabb és újabb nyugati milliárdokkal lehet ideiglenesen felszínen tartani.
A Fitch előrejelzése szerint 2025-ben az ukrán költségvetési hiány eléri a GDP 19,3 százalékát. A háború utáni időszak sem ígér sokkal kedvezőbb képet: a hadsereg fenntartása, az újjáépítés és a külföldi hitelek törlesztése továbbra is rendkívüli kiadásokat jelent majd. A Nemzetközi Valutaalap már 2026-ra és 2027-re is jelentős költségvetési hiánnyal számol.
A fizetési mérleg hiánya 2025-ben elérheti a GDP 14,5 százalékát, miközben az infláció várhatóan 12,3 százalékos lesz.
Mindez tovább növeli az ország pénzügyi sebezhetőségét, különösen úgy, hogy a belföldi hitelfelvétel költségei is magasak. Az Ukrán Nemzeti Bank 14,5 százalékos alapkamatot határozott meg, ami az államadósságot még drágábbá teszi.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint 2024 végén az ukrán államadósság elérte a 158 milliárd eurót, ami a GDP 92 százalékát teszi ki – szemben a 2021-es, háború előtti 49 százalékkal. A növekedés fő okai a gyengülő nemzeti valuta, a megugrott költségvetési hiány és a magas kamatok. Eközben a devizatartalék csak 4,9 hónapnyi importot fedez.
A segélyek és hitelek egy része előbb-utóbb visszafizetendő. Kérdés, hogy Ukrajna erre képes lesz-e, és ha nem, akkor ki állja a számlát. Az Európai Unió jelenlegi tervei szerint a közösség tagjai – tehát az uniós állampolgárok – viselnék a pénzügyi mentőöv terheit. Ez hosszú távon súlyos feszültségeket gerjeszthet, különösen azokban az országokban, ahol már most is viták tárgyát képezi Ukrajna uniós tagsága.
Brutálisan megemelné a magyar családok fűtés- és gázszámláját Brüsszel terve
Ha nem megy tisztességesen, tárgyalás útján, Brüsszel a trükközéstől sem retten el csak azért, hogy betiltsa az orosz energiahordozókkal való kereskedelmet, mit sem törődve azzal, hogy ezzel saját uniós állampolgárainak okozna súlyos károkat. Az ukrán érdek ugyanis úgy tűnik, mindennél előrébb való. Ha sikerül a terv, úgy a magyar családoknak a fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla pedig a kétszeresére nőne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.