Brutálisan megemelné a magyar családok fűtés- és gázszámláját Brüsszel terve
Az elmúlt napok fejleményei alapján is teljesen egyértelmű, hogy reális fenyegetettségről beszélt ma reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában tért ki arra, hogy a magyar családoknak a fűtésszámla a négyszeresére, az áramszámla pedig a kétszeresére nőne, ha az ukránoknak sikerül keresztülvinnie azt a tervet, hogy az európai uniós tagállamoknak ne lehessen Oroszországból gázt és olajat vásárolnia.
Mint mondta, Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az Oroszország helyett máshonnan megvásárolt energiáért, ez az összeg megegyezik azzal, amelyet a kormány minden évben szétoszt a családok között a rezsicsökkentés révén. Az uniós tagállamok többsége az energiapolitikájával nem a saját családjait és vállalkozásait akarja segíteni – tette hozzá –, hanem az oroszoknak akar ártani, hogy ezen keresztül is segítse Ukrajnát. A kormányfő közölte, Magyarország ellenkező állásponton van, csatában van ezekkel a tagállamokkal, és nem engedi az orosz energiával kapcsolatos szankciókat kiterjeszteni Magyarországra. Rámutatott: az egész energiaáremelést szorgalmazó politika mögött az ukránok vannak, ezért nem indokolatlan ukrán energiafenyegetésről beszélni.
Immár trükkök százait is bevetné Brüsszel a saját állampolgárai ellen
A Világgazdaság szerdán hívta fel a figyelmet arra, hogy miután másként eddig nem sikerült, az Európai Bizottság most trükkösen tiltaná be az orosz gáz importját. Brüsszel immár kereskedelmi intézkedések álcája alá rejtve kerülné meg a magyar és a szlovák vétót. Az Európai Bizottság szerint ez a hosszú távú szerződések felmondását is lehetővé tenné, és teljesen kizárná az orosz gázt a kontinensről. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy lehetőséget teremtsen a hosszú távú szerződések felmondására. Ezt egy uniós kvótarendszer segítségével oldanák meg, ami 2027 végére nullára csökkenne. A kvóta előnye Brüsszel szempontjából, hogy azt az uniós tagállamok minősített többségével is el lehet fogadni, ezzel megkerülve a magyar és szlovák vétó lehetőségét. Brüsszel azért akarja kitiltani az orosz gázt Európából, mert annak eladásából Moszkva az Ukrajna ellen vívott háborúját finanszírozza.
Brutális drágulás és csapás a versenyképességre
Szakmai elemzés is pontosan kimutatta, hogy az orosz gáz betiltása több mint háromszorosára növelné a magyar családok fűtési költségeit egy elemzés szerint. Brüsszel új célja miatt a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaeshet, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válhat. Hasonlóan lesújthat a magyar családok anyagi helyzetére az EU azon terve, hogy gyorsított eljárásban felvegye Ukrajnát a soraiba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné és ellehetetlenítené a rezsicsökkentést. Az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt az EU gázellátásának több mint 40 százalékát Oroszország biztosította. Ezután az arány 2024-re 20 százalék alá csökkent, ami a gáz átlagárát a korábbiak kétszeresére emelte az irányadó holland tőzsdén.
Az Európai Bizottság új stratégiája 2027 végéig teljesen betiltaná az orosz gázbeszerzéseket az unióban, ami a korábbiakhoz hasonló mértékű negatív sokkot eredményezne. A Századvég számítása alapján egy ekkora kínálatcsökkenés, lineáris árhatást feltételezve, mintegy duplájára emelné a jelenlegi árakat, így azok 35 euró/MWh-ról csaknem 70 euró/MWh-ra nőnének.
Jelentősen nőhet a gáz ára Magyarországon
A kialakuló árnyomás jelentős mértékben rontaná a magyar gazdaság helyzetét. Hazánk a hosszú távú gázszerződése alapján évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, ami tavaly a teljes belső felhasználás több mint felét tette ki. A megnövekedett árak mellett ezen mennyiség alternatív beszerzése mintegy 660 milliárd forinttal növelné a hazai energiaszámlát. Ezenfelül azonban további jelentős gázmennyiség is érkezik Magyarországra Oroszországból. Amennyiben a teljes, évi 7,5 milliárd köbméter import kiesne, az addicionális kiadás megközelítené az 1100 milliárd forintot – mutatott rá elemzésében a Századvég.
Ilyen feltételek mellett a magyar gazdaság versenyképessége jelentős mértékben visszaesne, a rezsicsökkentés pedig finanszírozhatatlanná válna.
A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne. Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna,
a piaci árak a jelenlegi duplájára emelkednének, és azok szabadon megjelenhetnének a lakossági tarifákban, amely által egy átlagos magyar család éves fűtésszámlája a jelenlegi három és félszeresére, 625 ezer forintra emelkedne.
Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.