Véres katasztrófát okoztak az aranysakálok a magyarok egyik kedvelt üdülőhelyén
Toportyán, toportyánféreg a régi neve, hosszú ideig itthon csak a Toldiból ismertük, a 90-es években azonban hódító útjára indult észak felé az aranysakál. Kártékony, lövik ahol érik, de kipusztíthatatlan, mégsem vérszomját emlegetik. Pedig lehetne: a horvát Jutarnji List példátlan agrárkatasztrófáról számol be a népszerű üdülőrégióból, amelyet magyarok is sűrűn látogatnak természeti szépségei és konyhája miatt.
A birkák itt időtlen idők óta őslakosok. A sakálok csak négy éve úsztak át Dugi Otokról, a zárai szigetcsoport romantikus, 45 kilométeren átnyúló hosszú szigetéről. A Kornati-szigeteken akkortájt még mintegy kétezer birkát tartottak.
A számuk mára körülbelül 500-ra csökkent, és nem a gazdák jóvoltából. A lap – fotók, többek közt Jakov Sikicé kíséretében, aki elkeseredésében Afganisztánból fogadott pásztort – a következőképpen írja le a jelenlegi helyzetet a szigeteken még látható birkákkal:
Ezek többnyire idősebb példányok töredezett, szanaszét szórt nyájakban a szigeteken, 20-tól 40 állatig, amelyek gyakran rémülten vándorolgatnak körbe, a végükre várva.
A gazdák közül sokan fel is adták, miután a sakálok az összes bárányukat lemészárolták. Sikicnek 200 állatából mostanra csak 30 maradt.
Pedig mindent bevetnek ellenük, már három éve pusztítják a szigeteken a bevándorló ragadozókat. Az utóbbi három évben 163-at öltek meg, és most azon törik a fejüket, hogy drónok bevetésével tegyék terméketlenné a sakálokat, hogy legalább tovább ne szaporodjanak.
Az aranysakál, a birka, a horvát Kornati-szigetek gazdasága és a magyar turisták
A Kornati-szigetek gazdaságát nem tarolják le az események, csak a helyi mezőgazdasági szektorok egyikét fenyegeti a vég. A turizmus ettől még virágzik, legfeljebb a korábban megszokott látkép és a konyha válik szegényebbé, amiért kárpótol a tenger gyümölcseinek változatossága.
A sakálprobléma olyan akut, hogy a Total Croatia beszámolója szerint emiatt nemrégiben Marija Vuckovic környezetvédelmi miniszter is a szigetekre látogatott, és nem a sakálok mellett foglalt állást:
Azt hiszem, támogatást ajánlhatunk a nyájak megújítására és fenntartására, a terület megtisztítására, és kezdetben, a felmerülő költségekre. Ezek a fizetéseket is tartalmazzák.
A szigeteket a németeken, osztrákokon, szlovéneken és horvátokon kívül a lengyelek és a magyarok is szívesen látogatják, főleg a nyári szezonban. Magyar turisták gyakran egynapos hajókirándulások keretében jönnek ide, főleg olyan városokból indulva, mint Zadar, Biograd, Murter vagy Vodice. Magyar nyelvű túrák is elérhetők, főként a főszezonban.
Idén is fájni fog a nyaralás: ezekkel az autópályadíjakkal találkozhat Horvátországban és a régióban – körkép
Idén sem lesz zavartalan a lejutás a magyar turistáknak az Adriára, mivel csak 2026 nyara után áll át az új fizetési rendszerre Horvátország, azaz lehet, hogy még jövő nyáron is a kapuknál kell fizetni az autópálya használatáért. A díjszabás már idén emelkedett, ahogy minden más déli szomszédunknál. Régiós körképben mutatjuk be, hogy milyen főbb változásokkal számolhatnak azok a magyarok, akik autóval tervezik megközelíteni valamelyik közeli tengerpartot vagy szomszédos országot a nyár folyamán.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
