A vártnál nagyobb mértékben nőtt 2024-ben a világ villamosenergia-igénye, ami az energiaellátás, az áramtermelés fokozott növelését sürgeti. A különböző energiaforrásokon belül a nukleáris energia mellett az szól, hogy az atomerőművek folyamatosan nagy mennyiségben és karbonmentesen termelnek. Ez ígéretes az atomenergia jövője szempontjából Európában. Kedvező, hogy földrészünkön oldódik a technológiával szembeni bizalmatlanság, amely a korábbi nukleáris balesetek miatt mélyült el. Bizonyos aggodalom azonban továbbra is él, elsősorban a radioaktív hulladékok tárolásával, végső elhelyezésével kapcsolatban. Összességében mégis kedvező az atomenergia jövő Európában.
Az európai érdeklődés újraéledését, az energiapolitika változását jelzi, hogy
Mindez egyelőre kevés a nukleáris reneszánszhoz, mert még kevés a gyakorlati lépés. Bár tavaly világszerte a 2024-esnél 50 százalékkal több – összesen kilenc – atomreaktor építése indult, de egyik sem Európában.
A projektek kizárólag kínai és orosz terveken alapultak – mutatta ki a Nemzetközi Energia-ügynökség.
E kilenc reaktor együttes kapacitása 11 gigawatt. Ebből Kína hat saját tervezésű atomreaktor építését kezdte meg, Pakisztán egy szintén kínai III+ generációsét, Egyiptom és Oroszország pedig egy-egy orosz tervezésűt.
2025 februárjában a világ 15 országában összesen 62 atomreaktor épült, amelyek összkapacitása közel 7 gigawatt volt. Kína a világ összes építés alatt álló nukleáris kapacitásának közel felét tette ki. Egyiptomban, Indiában és Törökországban egyaránt körülbelül 5 gigawatt épül. A fejlett gazdaságokban összesen 9,5 gigawatt reaktor építése zajlik, beleértve két reaktort Japánban, kettőt Koreában, kettőt az Egyesült Királyságban és egyet Szlovákiában. Tehát a felsorolásában Európát egyelőre csak az utóbbi két ország képviseli. Ám a fordulat nagyon közel van, hiszen a nukleáris fejlesztések világszerte folytatódnak.
Nem lehet kétség például afelől, hogy a nukleáris energiára erősen alapozó Oroszországban folytatódnak az atomerőmű-építések. Igaz, orosz tervek alapján az elmúlt években Európában csak a Paks II. projekt indult, a finnországi Hanhikivi beruházás félbemaradt. A területen világelső Kínában is nagy lendülettel fejlesztik a nukleáris kapacitásokat, és az Egyesült Államok is gyorsít: Donald Trump amerikai elnök a múlt pénteken írt alá egy sor rendeletet, amelyek hátszelével 2030-ig tíz nagyreaktor épülne az USA-ban, 2050-re pedig összesen 400 gigawatt nukleáris kapacitás létesülne. (Ez 2050-ig tulajdonképpen 300 gigawattnyi nettó bővülést takar.)
E nemzetközi fejlesztésekből profitálhat Európa, benne Magyarország is. A hazai tervek szerint az orosz tervezésű Paksi Atomerőmű üzemidejét meg fogják hosszabbítani, és megépül a szintén orosz tervezésű és kivitelezésű két új paksi blokk. A még csak mérlegen lévő kis moduláris reaktort vagy reaktorokat (SMR) azonban az az Egyesült Államok szeretné nagyon erősen szállítani, amely még nem vette le a Paks II. projektet a beruházást erősen fékező pénzügyi szankciós listájáról.
Ahogyan a világ egészéé, úgy Európa energiaigénye is egyre nő. Itt is nagy teljesítményeket kötnek le az adatközpontok, amelyektől egyre nagyobb munkát vár el a mesterséges intelligencia működtetése. A stabil és nagy mennyiségű áramtermelés fokozása mellett szól a megújulók térnyerése is. A zöldáram előállítása ugyanis nem egyenletes, holott a villamosenergia-rendszerben mindig pontosan annyi áramnak kell megjelennie, amennyit onnan elhasználnak. Egyebek mellett az áramtermelő mixen belüli arányok egészségtelen eltolódását, azaz a túl sok megújulót és a túl kevés hagyományos kapacitást hibáztatták az áprilisi óriási spanyol–portugál áramszünetért.
A megoldást (sok más intézkedés mellett) a kis moduláris atomreaktorok (SMR) telepítése jelentheti. Ezek a kisebb teljesítményük és a várakozások szerint egységes, ezért egyszerűbb és gyorsabb engedélyezésük miatt olcsóbbak lehetnek a nagyerőműveknél. Európában egy-egy kisebb térség áramellátására lennének kiválóan alkalmasak, Magyarországon is ez a szempont vezérli az esetleges beszerzésüket. Szintén az SMR-ek mellett szól, hogy besegíthetnek villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásába, azon keresztül az ellátási zavarok megelőzésébe.
Az atomenergiát érintő európai energiapolitikai változásokat, intézkedéseket nemrég Hárfás Zsolt energetikai mérnök szedte csokorba, kijózanodásnak értékelve a megindult folyamatokat. Eszerint:
Hárfás Zsolt kiemeli, hogy a német zöldfordulat, az atomerőművek bezárása, a nap- és szélerőművek esztelen fejlesztése minden tekintetben megbukott. Az utolsó három német atomerőművi egység bezárása óta Németország masszívan importra szorul a szomszédos országokból, például Franciaországból is, ahol a termelés döntő részét atomerőművek adják. Közben az időjárásfüggő megújulók hektikus termelése miatt ellátásbiztonsági kockázatok merülnek fel.
Látszanak a fordulat jelei a térségünkben is, erről a Világgazdaság készített nemrég összeállítást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.