BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Újjászületik az atomenergia Európában

A konkrét lépések tükrében Európában egyelőre a nukleáris alapú energiatermelés szinten tartásáról, újraéledésről beszélhetünk, a jól hangzó nukleáris reneszánsz kifejezés használatát még ki kell érdemelni. Az atomenergia jövője Magyarországon a kapacitások fenntartása és bővítése.

A vártnál nagyobb mértékben nőtt 2024-ben a világ villamosenergia-igénye, ami az energiaellátás, az áramtermelés fokozott növelését sürgeti. A különböző energiaforrásokon belül a nukleáris energia mellett az szól, hogy az atomerőművek folyamatosan nagy mennyiségben és karbonmentesen termelnek. Ez ígéretes az atomenergia jövője szempontjából Európában. Kedvező, hogy földrészünkön oldódik a technológiával szembeni bizalmatlanság, amely a korábbi nukleáris balesetek miatt mélyült el. Bizonyos aggodalom azonban továbbra is él, elsősorban a radioaktív hulladékok tárolásával, végső elhelyezésével kapcsolatban. Összességében mégis kedvező az atomenergia jövő Európában.

atomenergia jövője
Ígéretes az atomenergia jövője Európában / Fotó: TT News Agency via AFP

Az európai érdeklődés újraéledését, az energiapolitika változását jelzi, hogy

  • az atomenergiát eddig elutasító vagy atomerőművel nem rendelkező egyes európai országok nukleáris projekteket fontolgatnak,
  • a nukleáris energiával korábban szakító Németországban megfordulóban van az eddigi elutasító hivatalos álláspont,
  • több országban terítékre került az öregedő létesítmények leállítása helyett azok üzemidejének meghosszabbítása,
  • továbbá terítéken van új, bár többnyire kisebb teljesítményű nukleáris létesítmények építése. 

Mindez egyelőre kevés a nukleáris reneszánszhoz, mert még kevés a gyakorlati lépés. Bár tavaly világszerte a 2024-esnél 50 százalékkal több – összesen kilenc – atomreaktor építése indult, de egyik sem Európában. 

A projektek kizárólag kínai és orosz terveken alapultak – mutatta ki a Nemzetközi Energia-ügynökség.

E kilenc reaktor együttes kapacitása 11 gigawatt. Ebből Kína hat saját tervezésű atomreaktor építését kezdte meg, Pakisztán egy szintén kínai III+ generációsét, Egyiptom és Oroszország pedig egy-egy orosz tervezésűt.

2025 februárjában a világ 15 országában összesen 62 atomreaktor épült, amelyek összkapacitása közel 7 gigawatt volt. Kína a világ összes építés alatt álló nukleáris kapacitásának közel felét tette ki. Egyiptomban, Indiában és Törökországban egyaránt körülbelül 5 gigawatt épül. A fejlett gazdaságokban összesen 9,5 gigawatt reaktor építése zajlik, beleértve két reaktort Japánban, kettőt Koreában, kettőt az Egyesült Királyságban és egyet Szlovákiában. Tehát a felsorolásában Európát egyelőre csak az utóbbi két ország képviseli. Ám a fordulat nagyon közel van, hiszen a nukleáris fejlesztések világszerte folytatódnak.

Az élmezőnyben nem fékeznek a nukleáris fejlesztések

Nem lehet kétség például afelől, hogy a nukleáris energiára erősen alapozó Oroszországban folytatódnak az atomerőmű-építések. Igaz, orosz tervek alapján az elmúlt években Európában csak a Paks II. projekt indult, a finnországi Hanhikivi beruházás félbemaradt. A területen világelső Kínában is nagy lendülettel fejlesztik a nukleáris kapacitásokat, és az Egyesült Államok is gyorsít: Donald Trump amerikai elnök a múlt pénteken írt alá egy sor rendeletet, amelyek hátszelével 2030-ig tíz nagyreaktor épülne az USA-ban, 2050-re pedig összesen 400 gigawatt nukleáris kapacitás létesülne. (Ez 2050-ig tulajdonképpen 300 gigawattnyi nettó bővülést takar.)

Miért erősödik az atomenergia szerepe Európában?

E nemzetközi fejlesztésekből profitálhat Európa, benne Magyarország is. A hazai tervek szerint az orosz tervezésű Paksi Atomerőmű üzemidejét meg fogják hosszabbítani, és megépül a szintén orosz tervezésű és kivitelezésű két új paksi blokk. A még csak mérlegen lévő kis moduláris reaktort vagy reaktorokat (SMR) azonban az az Egyesült Államok szeretné nagyon erősen szállítani, amely még nem vette le a Paks II. projektet a beruházást erősen fékező pénzügyi szankciós listájáról.

Ahogyan a világ egészéé, úgy Európa energiaigénye is egyre nő. Itt is nagy teljesítményeket kötnek le az adatközpontok, amelyektől egyre nagyobb munkát vár el a mesterséges intelligencia működtetése. A stabil és nagy mennyiségű áramtermelés fokozása mellett szól a megújulók térnyerése is. A zöldáram előállítása ugyanis nem egyenletes, holott a villamosenergia-rendszerben mindig pontosan annyi áramnak kell megjelennie, amennyit onnan elhasználnak. Egyebek mellett az áramtermelő mixen belüli arányok egészségtelen eltolódását, azaz a túl sok megújulót és a túl kevés hagyományos kapacitást hibáztatták az áprilisi óriási spanyol–portugál áramszünetért.

A megoldást (sok más intézkedés mellett) a kis moduláris atomreaktorok (SMR) telepítése jelentheti. Ezek a kisebb teljesítményük és a várakozások szerint egységes, ezért egyszerűbb és gyorsabb engedélyezésük miatt olcsóbbak lehetnek a nagyerőműveknél. Európában egy-egy kisebb térség áramellátására lennének kiválóan alkalmasak, Magyarországon is ez a szempont vezérli az esetleges beszerzésüket. Szintén az SMR-ek mellett szól, hogy besegíthetnek villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásába, azon keresztül az ellátási zavarok megelőzésébe.  

Az atomenergiát érintő európai energiapolitikai változásokat, intézkedéseket nemrég Hárfás Zsolt energetikai mérnök szedte csokorba, kijózanodásnak értékelve a megindult folyamatokat. Eszerint:

  • Belgium visszavonta az atomerőművek fokozatos bezárása vonatkozó rendeletet és új atomerőművi egységeket is építene.
  • Dánia eddig az atomellenes zöldek hivatkozási pontja volt – pedig korábban is importált atomerőművi áramot –, de a parlamentje most meg kívánja vizsgálni az új atomtechnológiákban rejlő lehetőségeket.
  • A svéd parlament feladta az atomellenes álláspontját, és igent mondott arra, hogy az új atomerőművi beruházások gyorsítását az állam hitelekkel és garantált villamosenergia-átvétellel segítse.
  • A német szövetségi kormány szakít a régóta fennálló atomenergia-ellenességével, és nem fogja akadályozni azokat a francia törekvéseket, amelyek az atomenergia és a megújuló energiák uniós szintű egyenlő kezelését célozzák.

Hárfás Zsolt kiemeli, hogy a német zöldfordulat, az atomerőművek bezárása, a nap- és szélerőművek esztelen fejlesztése minden tekintetben megbukott. Az utolsó három német atomerőművi egység bezárása óta Németország masszívan importra szorul a szomszédos országokból, például Franciaországból is, ahol a termelés döntő részét atomerőművek adják. Közben az időjárásfüggő megújulók hektikus termelése miatt ellátásbiztonsági kockázatok merülnek fel.

Alakul az atomenergia jövője a régiónkban is

Látszanak a fordulat jelei a térségünkben is, erről a Világgazdaság készített nemrég összeállítást.

  • A lengyel kormány 2025 januárjában jelentette be, hogy több mint 15 milliárd dollárt szán az ország első atomerőművének megépítésére mintegy 28 milliárd dollárból. A helyszín a Balti-tenger partjához közeli Lubjatowo-Kopalino.
  • Szlovéniában Robert Golob miniszterelnök tavaly bejelentette, hogy országos népszavazást kell tartani a krskói atomerőmű második blokkjának építéséről.  
  • A horvát gazdasági minisztérium februárban munkacsoportot hozott létre, amelynek fel kell mérnie az atomenergia bevezetésének lehetőségét. Horvátországé a szlovéniai Krsko atomerőmű fele.
  • Szerbiának nincs atomerőműve, de egy februári egyeztetés alapján nukleáris együttműködésre készül az orosz Roszatommal, és döntöttek az atomenergia békeidőben történő felhasználásáról szóló előzetes tanulmány elkészítéséről. Közben formálódik a Szlovéniával való együttműködés.
  • Bulgáriában februárban benyújtották a Kozluduji Atomerőmű új, nyolcadik egysége helyének meghatározására vonatkozó engedélykérelmet a bolgár nukleáris szabályozó ügynökséghez.  
  • A szlovák kormány tavaly májusban adott zöld jelzést egy új atomerőmű építésének. A beszállítót olyan versenytárgyaláson választja majd ki, amelyen az orosz Roszatom nem indulhat. Szlovákiában két nukleáris blokk működik Jaslovske Bohunicében egyenként 505 megawattos kapacitással.  
  • A Cseh Köztársaság 2033-ra teljesen felhagyna a szén felhasználásával, és 2040-re 68 százalékra növelné az atomenergia részarányát az energiatermelésében új atomerőművek építésével. Néhány napja megszületett a szerződés: a dél-koreai KHNP két új atomreaktort épít Csehországban.
  • A többségi román állami tulajdonú Nuclearelectrica nemzetközi konzorcium közreműködésével korszerűsíti a Cernavodai Atomerőmű 1. blokkját 1,9 milliárd euróból egy december elején aláírt szerződés szerint.
     

  

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.