Euró bevezetése: itt az intő példa, ennyivel drágítja meg a bolgárok életét – többszázezres tüntetéssel készülnek az EU bejelentésére

A drágulástól félnek a bolgárok annak a küszöbére érkezve, hogy szerdán az ország megkapja a zöld fényt Nyugatról a náluk népszerűtlen euró januári bevezetéséhez. Erre a napra hatalmas tömegtüntetést hirdettek, a szombati százezres nagyságrendnél is nagyobbat, Szófiába szólítva a vidékieket is. Ekkora felfordulást az euró még nem okozott európai uniós tagországban. A bolgár politika mély ellentétekkel szabdalt. A szervezők a polgárok minden rendszerkritikus frusztrációját rádöntenék az euróellenes tüntetésen a döntéshozókra.

Jellemzők az egyik szervező, Sztrahil Angelov korábbi szocialista honatya szavai, aki az állami rádiónak nyilatkozva arra kérte a bolgárokat, hogy induljanak a fővárosba, és többek közt azt mondta, ez a tiltakozás messze nem csak az euróról szól:

– mondta a Novinite szófiai hírügynökség jelentése szerint.

– tette hozzá, tagadva, hogy politikai ambíciók vezetik.

Röviddel az Eurobarometer-felmérés múlt heti publikálása előtt szivárgott ki, hogy az Európai Központi Bank szerdai konvergenciajelentése várhatóan megadja a zöld fényt Bulgáriának az euró január 1-jei bevezetésére, amit tavaly az infláció megemelkedése miatt elhalasztottak. 

Ezt követően az Európai Bizottság megrendelte felmérés kimutatta, amit az euró körüli korábbi bulgáriai perpatvarokból amúgy is sejteni lehetett: az eurót illetően a bolgárok nemcsak megosztottak, hanem többségük a levához ragaszkodik.  Az arány 50 százalék, miközben az euró bevezetését csak 43 százalék támogatja. Ezt követően szombaton – így becsli a Novinite szerint a belügyminisztérium – 270 ezernél is többen tüntettek az euró ellen a fővárosban, a régióközpontokban, összesen több mint száz városban.

A java azonban csak most jön – ígéri Angelov és a többi szervező.

Az euró bevezetése Bulgáriában: inflációban így állnak, és ettől tartanak

Láthatjuk, az euróhoz való hozzáállást félelmek és érzelmek gomolygása hatja át, amelyek közül csak az egyik az aggodalom, hogy felszöknek az árak. Ez mindig felbukkan az euró bevezetése előtt, ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az EU legszegényebb országáról van szó, és a szegényeket mindig fájdalmasabban sújtja a drágulás, mint a módosokat. 

• Ahogy állunk: korábban a viszonylag magas infláció volt az euróbevezetés fő akadálya a kritériumok fényében, áprilisra azonban pont a megfelelés határára jutottak. Az áprilisi Eurostat- és nem Eurostat-sztenderdű bolgár inflációs adatok közt széles a rés, az utóbbi 3,5, az előbbi 2,8 százalék. A kritériumot azonban (legfeljebb másfél százalékkal magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam átlaga) az előbbi alapján kell teljesíteni, és a 2,8 százalék pontosan ennek a sávnak a felső szegélyén van. 
• Ami spekulálható: egy 2007-es tanulmány szerint az euró bevezetése 0,3-0,9 százalékot tesz rá az inflációra, a későbbi szlovén vagy horvát tapasztalat 0,2 százalék körüli, de ezek a hatások aztán ideiglenesnek bizonyultak. Figyelmeztető azonban, hogy a háztartások nem ezt érzékelik: az eurókészpénz bevezetése körül 2002-ben majdnem 4 százalékponttal szöktek fel az inflációs várakozások. Nyugat-Európában, nem a szegény Bulgáriában, ahol a drágulástól való félelem csípősebb.
• A hatás ideiglenes? Eddig ezt láttuk, de nehéz elhitetni, hogy ez Bulgáriában is így lesz egy politikai értelemben eleve mérgezett közegben, amelyet áthat a csalódottság az establishmentben. Atanasz Pekanov korábbi miniszterelnök-helyettes, aki európárti, így fogalmazta meg a problémát az EU Today portálnak: a vidéki szavazók szkeptikusok az euróval szemben,

– mondta. Különösen az alapvető élelmiszerek, mint a zöldségek drágulásától félnek, amelyeknek az árát nem tartja úgy féken a verseny, mint a nagyvárosokban.

De hová tegyük az euró bevezetését a bolgár politikai térképen?

Ne tévesszen meg, hogy a fent említett Angelov korábban szocialista képviselő volt, és érdemes szavai rendszerkritikus élét tekinteni. Ha ugyanis kormány-ellenzék, netán jobboldal-baloldal alapon szeretnénk tisztán látni, ki támogatja és ki ellenzi az euró bevezetését, nehezen fogunk rendet tenni. Még olyan is van, hogy egy párton belül sincsen egyetértés. A szombati szófiai tüntetést Kosztadin Kosztadinov eurószkeptikus jobboldali pártja, az Újjászületés és egy civil bizottság szervezte. 

A közhangulatot forrongásban tartó politikai viszonyokról általában elég megjegyezni, hogy négy év alatt hét előrehozott választásnál tartanak (a legutóbbi októberben volt).

Annyit tudni lehet, hogy Roszen Zseljazkov kisebbségi kormánykoalíciója támogatja az euróbevezetést, de még ők se egyöntetűen, és a parlament pár hete csúful összeveszett Rumen Radev államfővel, aki népszavazást javasolt az euró bevezetéséről. A pártok (zárójelben májusi közvélemény-kutatási támogatottságuk) nagyjából így viszonyulnak az euró bevezetéséhez:

1. GERB-SZDSZ (25 százalék) – Bojko Boriszov volt miniszterelnök jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért pártja (GERB, az Európai Néppárt tagja) szilárdan támogatja az euró bevezetését.
2.  PP-DB (14 százalék) – A Kiril Petrov és Aszen Vaszilev nevével fémjelzett Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária liberális, EU-párti tömörülés szintén az eurózóna-belépés nagy pártolója.
3.  Vazrazhdane, azaz Újjászületés (13 százalék) – a jobboldali, nacionalista és oroszbarátnak vádolt párt Kosztadinov vezetése alatt élesen elutasítja az eurócsatlakozást.
4.  A török kisebbség pártja, a centrista-liberális DPS-NN (11 százalék), amelyet a többek közt az Egyesült Államokban is szankciók alá eső oligarcha, Deljan Peevszki vezet, következetesen támogatja az euró bulgáriai bevezetését. 
5.  Atanasz Zafirov Bolgár Szocialista Pártja (BSZP, 7 százalék) mélyen megosztott az euró ügyében.

A kisebbségi kormányt, amelynek feladata az euró bevezetésének menedzselése, ha kedvező lesz az uniós döntés, a GERB, a BSZP-Egyesült Bal és az 5 százalék körüli támogatottságú Vannak Ilyen Emberek (ITN) alkotja. Az utóbbi, a magyar Kutyapárthoz hasonló erő nem volt hajlandó elkötelezni magát az euró mellett.