Merz Washingtonban: Németországnak nem Trump a legnagyobb problémája
Donald Trump amerikai elnök és Friedrich Merz német kancellár csütörtöki amerikai találkozója minden bizonnyal meghatározó jelentőségű a két ország kapcsolatában. Trump már első elnöki ciklusa óta neheztel Németországra, az ország autó- és acélipara különösen ki van téve a vámemeléseknek. A német gazdaság problémái azonban mélyen gyökereznek, egy esetleges kiegyezés Washingtonnal messze nem oldja meg azokat.
Ha el is ér valamit Merz Washingtonban, nem lesz könnyű dolga, ugyanis Trump híres arról, hogy utálja a németeket. Egy jellemző sztori: egyszer egy G7 csúcson, 2018-ban néhány, az asztalon lévő cukorkát hajított Angela Merkel felé: „tessék Angela, ne mondd, hogy nem adok neked soha semmit” – mondta. Merz teljesen más habitusú politikus, mint Merkel, az üzleti életben töltött el hosszú éveket, így van remény arra, hogy megtalálja a hangot a tranzakcionista beállítottságú Trumppal.
Havi 10 ezer álláshely szűnik meg az iparban
A felszínen úgy tűnik, hogy a befektetők optimisták Németországgal kapcsolatban. A vezető részvényindex, a DAX folyamatosan dönti a rekordokat, az idén 20 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Államokban tapasztalható zűrzavar és a biztonságos német eszközök felé való menekülés mintegy 10 százalékkal erősítette az eurót a dollárral szemben.
Németország nagy tőzsdei vállalatainak bevételéből azonban kevesebb mint 20 százalék származik a hazai piacról. Az ország ipari központjaiban dolgozó vezetők azonban meglehetősen borúlátók a jövővel kapcsolatban.
A német iparban felgyorsultak a leépítések, jelenleg havonta mintegy 10 ezer munkahely szűnik meg
– mondta a Bloombergnek Melanie Arntz, a nürnbergi Munkaerőpiaci Kutatóintézet igazgatóhelyettese.
A fogyasztói bizalom sosem állt helyre teljesen a világjárvány és Oroszország ukrajnai háborúja okozta kettős sokk után, a munkanélküliség pedig májusban közel három éve nem látott mértékben ugrott meg. Merz pártja pedig azért küzd, hogy megőrizze előnyét az Alternatíva Németországért (AfD) párttal szemben a közvélemény-kutatásokban.
Trump „Amerika az első” politikája csak tovább súlyosbíthatja a helyzetet, mivel az elnök célja, hogy megbüntesse azokat az országokat – például Németországot –, amelyek szerinte „tisztességtelen” gyakorlatokkal élnek, és kihasználják az amerikai vállalatokat és munkavállalókat. A német modell évtizedeken át az exportra építette növekedését, így ez komoly gondot jelenthet Európa legnagyobb gazdaságának.
Azt akarom, hogy a német autógyártók amerikai autógyártók legyenek, itt építsék meg az üzemeiket
– mondta Trump szeptemberben a kampány során.
Az elnök azóta sincs kibékülve a németekkel:
- alelnöke, J. D. Vance az AfD jelöltjével, Alice Weidellel találkozott közvetlenül a választások előtt,
- külügyminisztere, Marco Rubio az extrémista csoportok megfigyelésére irányuló erőfeszítéseket „álcázott zsarnokságnak” nevezte.
A német autógyárak Amerikába mennének
Trump változó kereskedelempolitikája közepette az Európai Unió jelenleg 50 százalékos vámokkal néz szembe az USA-ba irányuló legtöbb exporttermékre – ezek július 9-én lépnek hatályba, ha nem születik megállapodás. Ez súlyosan érinti majd a német autógyártókat, amelyek tavaly 25 milliárd dollár értékben adtak el járműveket az Egyesült Államokban. Válaszul a Mercedes-Benz bejelentette, hogy egy újabb modell gyártását alabamai üzemébe helyezi át. Howard Lutnick kereskedelmi miniszter szerdán közölte, hogy
a német autógyártók további amerikai beruházásokat ajánlottak fel Trumpnak egy találkozón.
Az Egyesült Államok közben hivatalos levélben emlékeztette kereskedelmi partnereit, hogy elvárja tőlük a kedvezményeket a július 9-i határidő előtt. Az elnök pedig már ezen a héten megduplázta az acél- és alumíniumvámokat – nagy felháborodást keltve az európai vezetők körében. „Láthatjuk, mit indított el Donald Trump” – mondta Werner Schaurte-Küppers, Duisburg kereskedelmi kamarájának elnöke.
Bízunk a német kormányban, reméljük, hogy gyors cselekvőkészséget mutat
– tette hozzá.
A német ipar 2017 vége óta folyamatosan hanyatlik, és a teljes gazdaság az elmúlt két évben zsugorodott, miután az ukrajnai háború kiváltotta energiaválság megrázta az országot. A választók februárban járultak az urnákhoz – nem sokkal azután, hogy Trump visszatért a hivatalba. A szavazók körében egyre erősödik a félelem, hogy a krónikus problémák vészhelyzetté nőhetik ki magukat.
Merz és az utolsó esély
Az új törvényhozási ciklus „az utolsó esély lehet” arra, hogy visszanyerjük a polgárok bizalmát „demokráciánk politikai pártjai iránt” – mondta Merz választási győzelme után, utalva arra, hogy a radikális jobboldali AfD lett a legnagyobb ellenzéki párt.
- Merz már megszerezte a támogatást egy 500 milliárd eurós alap létrehozására, amely Németország leromlott infrastruktúrájának korszerűsítését szolgálja, valamint
- eltörölte az alkotmányos hitelfelvételi korlátokat a védelmi kiadások terén – ezzel utat nyitva további több száz milliárd eurónyi katonai beruházás előtt.
- Ugyanakkor ígéretet tett arra is, hogy több milliárd eurót lefarag Németország szociális kiadásaiból, és figyelmeztette a választókat, hogy az általuk megszokott kényelmes életmódnak változnia kell, ha szembe akarnak nézni a rájuk váró kihívásokkal.
Négynapos munkahéttel és munka-magánélet egyensúllyal nem fogjuk tudni fenntartani ennek az országnak a jólétét
– mondta májusban egy pártgyűlésen.
