Ukrajna a legalapvetőbb feltételeknek, így a koppenhágai kritériumoknak sem felel meg, amelyek az EU-hoz vezető út kezdetét jelentik – jelentette ki Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
A történész rámutatott arra is, hogy ez a döntés rendkívül negatív üzenetet küld a nyugat-balkáni államoknak, amelyek már évtizedek óta várnak a csatlakozásra.
Észak-Macedónia 2005-ben, Montenegró 2010-ben, Szerbia 2012-ben, Albánia 2014-ben, Bosznia és Hercegovina pedig 2022-ben kapta meg a tagjelölti státust. Látható, hogy ezeknek az országoknak a többsége tíz-húsz éve tagjelölti státussal rendelkezik, de előrehaladás nem történik
– emelte ki a szakértő. Ez a kontraszt különösen szembetűnő Ukrajna esetében, ahol a gyorsított eljárás látszólag felülírja a korábban lefektetett szabályokat és elvárásokat.
Baráth szerint az EU vezetősége ismét figyelmen kívül hagyja a tagállamok és az uniós polgárok érdekeit.
„Láthattuk az elhibázott szankciós és migrációs politika esetében, most pedig Ukrajna felvétele esetében tapasztalhatjuk, hogy a józan ésszel szemben politizál az EU vezetősége” – mutatott rá. A szakértő úgy véli, hogy a háborús pszichózis és ideológiai okok miatt hozott döntések hosszú távon károsak lehetnek az unió egészére nézve.
Baráth kitért a biztonsági kockázatokra is. Az Ukrajnába 2014 óta áramló fegyverek és a korrupció magas szintje súlyos veszélyt jelenthet az EU-ra nézve.
Ha Ukrajna az EU tagja lenne, a feketepiacról a fegyverek könnyen bejuthatnának a tagállamokba. A fegyverek mellett az ukrán bűnözői csoportok is veszélyeztetik az európai közbiztonságot
– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a frontot megjárt katonák esetében a háborús poszttrauma is kockázatot von maga után. Ezen okok miatt is veszélyes lenne Ukrajna felvétele az EU-ba 2029-ig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.