Pekingnek nagyon nem tetszik az amerikai-vietnámi kereskedelmi megállapodás

„Az egyoldalú gazdasági nyomásgyakorlás tipikus példái az Egyesült Államok által alkalmazott vámintézkedések, amelyeket Kína következetesen elítél” – mondta csütörtökön Ho Jung-csien, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő ezzel az Egyesült Államok és Vietnám új kereskedelmi megállapodására reagált, amelynek értelmében Washington 20 százalékos vámot vet ki a Vietnámból érkező árucikkekre, és 40 százalékosat azokra az árukra, amelyeket Vietnámban átcímkézettnek tekint. Az intézkedés sok Vietnámon keresztül szállított kínai árut is érint. A Donald Trump amerikai elnök által április elején bejelentett kölcsönösségi vámok Vietnám esetében eredetileg 46 százalékosak lettek volna, ehelyett lett 20 és 40 százalék az új szint.

Kína szerint inkább tárgyalni kellene

Ho elmondta, hogy Kína tudomásul vette a fejleményeket, és jelenleg értékeli lehetséges hatásaikat. Azt is hozzátette, hogy Peking következetesen támogatja a gazdasági és kereskedelmi viták kiegyensúlyozott, tárgyalásos rendezését, de 

Az amerikai–vietnámi megállapodásról a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning is kifejtette álláspontját, eszerint Peking következetesen az egyenrangúak közötti párbeszédet és megállapodásos megoldásokat támogatja a kereskedelmi nézeteltérések rendezésében. Ezért úgy véli, hogy minden olyan megállapodás, amely más ország érdekeit sérti, ellentétes az együttműködés alapelveivel, és elfogadhatatlan Kína számára.

Rossz jel a vietnámi alku Kína számára

Az egyezség azért is figyelmeztető lehet Kína számára, mert a július 9-i határidő előtt számos ország igyekszik véglegesíteni megállapodását Washingtonnal, és könnyen lehet, hogy a Kína ellenében hozott lépések más országok körében is felmerülnek. A májusban kötött amerikai–brit megállapodás például olyan szigorú gyógyszerbiztonsági és acélipari szabályokat tartalmaz, hogy azt a Financial Times írása szerint sokan a kínai termékek kiszorítására tett kísérletnek tekintik.

Bár a Peking és Washington közötti kereskedelmi feszültség a felek májusi genfi és júniusi londoni tárgyalása után némiképp csökkent, de továbbra is magas, és Kína előtt is megvan az esetleges eszkaláció lehetősége, például a ritkaföldfémek területén élvezett kvázi monopóliuma miatt. A kelet-ázsiai országok sokat profitáltak a Trump első ciklusa alatti amerikai–kínai kereskedelmi háborúból, ám pont emiatt kereskedelmi többletük is megnőtt az Egyesült Államokkal szemben, ami rájuk irányította Trump célkeresztjét.