A magyar gazdaság köszöni szépen: uniós források nélkül is megvan – de akkor miért fontos nekünk az EU-tagság?

Újra és újra fellángol a vita az uniós források magyar gazdaságban betöltött szerepéről a hazai közéletben. Legutóbb Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője eszmefuttatása csapta le sokaknál a biztosítékot.

Az ellenzéki politikus az Európai Parlament egyik bizottságában arról beszélt, hogy a jogállamisági eljárás mennyire hatékony eszköz, mert annak köszönhetően nem jönnek uniós források hazánkba, emiatt romlik az életszínvonal, ami pedig kedvez a saját pártjának, és emiatt ő pozitívan tekint a 2026-os országgyűlési választások elé.

Uniós pénzek: nem értik a magyar gazdaság működését

Azon túl, hogyan minősítenénk ezeket a mondatokat, több probléma is van a fenti gondolatmenettel. Egyrészt megcáfolja azokat az állításokat, hogy az uniós forrásokat a gazdasági szereplők ne használnák fel hatékonyan, hiszen nem világos, hogy ha eleve mindet ellopnák, akkor azok híján miért romlik az életszínvonal. Egyébként 2019-ben maga Angel Merkel, korábbi német kancellár budapesti látogatása során elismerte, hogy Magyarország jól fekteti be az uniós pénzeket.

Másrészt az új, 2021–2027-es programozási időszakban, amióta zárolva vannak a kohéziós és RRF-források különböző jogcímen, Magyarország semmivel sem hívott le kevesebb pénzt az EU-tól, mint azok a lengyelek, akiket mentesítettek tavaly minden jogi hercehurca alól. Sőt, hazánk a legutóbbi adatok szerint az EU 13. legtöbb uniós pénzt lehívó tagállama, és Varsó is csak a hátunkat nézi: a 8,8 százalékos lehívási aránnyal mindössze a 15. a tagállamok között.

A nagyobb gond, hogy mindez arra utal, valójában nem ismerik a magyar gazdaság működését.

Ezzel együtt is tény, hogy a befagyasztott uniós pénzek híján komoly, sokmilliárdos értékű közberuházások maradnak el Magyarországon, ami végső soron a lakosságnak fáj.

Azonban, noha a 2010-es évek elején még biztosan fontos alkotóelemeit képezték az uniós pénzek a gazdaság szövetének, ez ma már nincsen így. Tavaly összesen 81 500 milliárd forint értékben termeltek a gazdaság szereplői, azaz ennyi volt a bruttó hazai össztermékünk, magyarán a GDP. Ehhez képest mindössze 1267 milliárd forint érkezett az EU-tól, könnyen kiszámolható, hogy ez a tavalyi GDP 1,5 százaléka. 

Persze rá lehetne fogni, hogy emiatt lett végül 0,5 százalékos a gazdasági növekedésünk, csakhogy a korábbi, erősebb években sem jött be több pénz az EU-tól. Például 2022-ben, amikor robusztus, 4,6 százalékos volt a hazai növekedés, 1393 milliárd forintot utalt el a magyar államkincstárnak Brüsszel. Ez 125 milliárddal több, mint ami tavaly érkezett.

És még azt meg se említettük, hogy közben hazánk is fizet az uniónak, nem is keveset. Ugyanakkor nem azt akarjuk mondani, hogy ne lennének fontosak az uniós pénzek, vagy ne kellene az összes centért megküzdenie a kormánynak, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy túlzó álítások fogalmazódnak meg a témában, és felnagyítják a szerepüket.

Valójában a közös piac fontos Magyarország számára

Valójában nem is az uniós források lényegesek a magyar gazdaság számára, sokkal inkább a közös piac. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is leszögezte, aki váratlanul szerda este megjelent Pilisvörösváron, ahol Menczer Tamás, a Fidesz szóvivője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott lakossági fórumot a kormány véleménynyilvánító, Voks 2025 elnevezésű kampányrendezvényén. A kormányfő szerint Trump megkérdezte tőle,

Amire ő azt mondta, elnök úr, kéne egy jó ajánlat. Orbán ezzel arra utalt, hogy a magyar gazdaság termékeinek 85 százalékát továbbra is az uniós piacon tudjuk eladni. Ráadásul azoknak az országoknak a gyárai is Magyarországon termelnek, ahová aztán szállítunk.

„Ezért nix ugri-bugri, mert baj lesz. Meg kell várni azt a pontot, amikor a tagság hozama kisebb, mint a nem tagságé. De ez nagyon messze van, a legjózanabb észjárás szerint ma az a jó, hogy bent vagyunk” – tette hozzá.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy sok távol-keleti cég, például a BYD vagy a legutóbb hírbe hozott SAIC is azért választja vagy választhatja Magyarországot, mert az EU tagjai vagyunk, emiatt a vámokat is megkerülhetik, ami kifejezetten versenyelőnyt jelent számukra akkor, amikor a fél világ vámháborúba keveredik egymással.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy épp az uniós piacoktól való függőség ez egyik legnagyobb kihívása jelenleg a magyar gazdaságnak. Hiába vannak meg a belső növekedési tartalékok, ha a felvevőpiacaink szenvednek, az alól mi sem tudunk kibújni.