Másfélszeresére drágult a moratórium feloldása óta az ukrán termőföld: a befektetők új aranya lehet a földpiac 

Az idén júliusra több mint 339 ezer adásvételi szerződés köttetett Ukrajnában mezőgazdasági földterületekre. A piac 2021. július 1-jei megnyitása óta az ukrán állampolgárok összesen mintegy 636 ezer hektár földet vásároltak, több mint 30 milliárd hrivnya (246,5 milliárd forint) értékben – derül ki az Opendatabot online adatbázis és az ukrán állami földkataszter friss adataiból. A háború ellenére az ukrán földpiac befektetési tereppé vált.  

A piac indulásakor, 2021 nyarán az első hónapokban hatalmas érdeklődés övezte a lehetőséget, amely húszévnyi moratórium után végre engedélyezte a mezőgazdasági földek adásvételét. Akkoriban az átlagos hektárár 95 668 hrivnya (790 ezer forint) körül mozgott, ám év végére ez 33 689 hrivnyára (276 ezer forintra) esett vissza, miközben a tranzakciók száma megugrott. A piac kezdeti túlfűtöttsége hamar lecsengett, és a kereslet-kínálat normalizálódása árcsökkenést eredményezett. 

A háború befagyasztotta a földpiacot, 2023-ban viszont jött a konszolidáció

A 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború szinte teljesen lefagyasztotta a piacot. 2022 tavaszán hónapokig alig születtek új szerződések: májusban például mindössze 323 tranzakció történt. Ugyanakkor már abban az évben nyáron elindult az újraéledés, a következő évre pedig már havi 4–7 ezer adásvétel jellemezte a piacot. 

2023 a konszolidáció éve lett: 

• a hektáronkénti átlagár 39 ezer hrivnyáról (320 ezer forintról) 42 ezer hrivnya (345 ezer forint) fölé emelkedett az év végére. 
• Ezt a trendet folytatta 2024 is, amikor az első negyedévben megnyílt a lehetőség jogi személyek – azaz vállalatok – számára is a földvásárlásra. 

A jogszabályváltozás azonban nem váltotta be a hirtelen fellendüléshez fűzött reményeket, részben a külföldi tulajdonú cégek korlátozásai miatt. 

Ennek ellenére 2024 márciusától a havi tranzakciószám 9 ezer fölé emelkedett, a havi piaci forgalom pedig meghaladta az 1 milliárd hrivnyát (8,2 milliárd forintot). 

• Az év során a hektáronkénti ár 43 és 52 ezer hrivnya (353–427 ezer forint) között mozgott, 
• majd 2025 áprilisában érte el az eddigi csúcsot, 71 898 hrivnyával (590 ezer forint), mielőtt 
• júniusban visszaállt volna a 60 678 hrivnyás (498 ezer forintos) átlagárra, ami 60 százalékos növekedés a földpiac 2021-es megnyitása óta.  

Nyugat-Ukrajnában a legmagasabbak az árak

A legmagasabb árakat egyértelműen Nyugat-Ukrajnában jegyezték fel: 

• az élen Ivano-Frankivszk megye áll, ahol az átlagos hektárár meghaladja a 126 600 hrivnyát (1,04 millió forintot). 
• Ezt követi Lemberg megye 118 300 (972 ezer forint), 
• valamint Kijev megye 89 400 hrivnyás (735 ezer forintos) hektáronkénti árral. 
• Szintén az élmezőnybe tartozik Ternopil megye (hektáronként 86 900 hrivnya, 714 ezer forint) 
• és a közép-keleti elhelyezkedésű, de dinamikusan fejlődő Dnyipropetrovszk megye is (hektáronként 73 900 hrivnya, 607 ezer forint). 

Ezekben a térségekben az infrastruktúra fejlettebb, a mezőgazdasági termelés intenzívebb és a befektetési kockázatok is mérsékeltebbek, ami hozzájárul a magasabb árszinthez. 

A háború tönkretette a kelet-ukrajnai földpiacot

Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat továbbra is a frontvonalhoz közeli háborús régiókban regisztrálják. 

• Zaporizzsja megyében például egy hektár földért átlagosan 38 300 hrivnyát (315 ezer forintot) fizetnek, 
• Herszonban ez az összeg 39 100 hrivnya (321 ezer forint). 
• Csernyihiv (hektáronként 41 100 hrivnya, 340 ezer forint), 
• Mikolajiv (hektáronként 41 600 hrivnya, 342 ezer forint) és 
• Odessza megye (hektáronként 41 800 hrivnya, 343,5 ezer forint) szintén az olcsóbb kategóriába tartoznak. 

Ezekben a térségekben a katonai kockázatok, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és a korlátozott mezőgazdasági infrastruktúra továbbra is visszafogja az árak emelkedését, hiába nő országosan az érdeklődés a termőföld iránt. 

Ukrán földpiac: megháromszorozódtak az árak

A tranzakciók számát tekintve a Poltava és Vinnica megyék állnak az élen egyenként 5400 ügylet felett, míg Kijev megyében közel 4700 szerződést kötöttek 2025 első felében. Ez 13 százalékos növekedés az első piaci év (2021 második fél éve) hasonló időszakához képest. 

A legfrissebb piaci adatok tehát arra utalnak, hogy az ukrán földpiac a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok ellenére fokozatosan stabilizálódott. A tranzakciószámok növekedése és a hektáronkénti árak emelkedése is azt mutatja, hogy a termőföld iránti bizalom erősödik a belföldi szereplők körében. Bár a külföldi befektetők részvétele továbbra is jogi korlátokba ütközik, a piaci mechanizmusok működése, valamint a belső kereslet folyamatos bővülése is jelzi, hogy a mezőgazdasági földterület egyre inkább túlmutat eredeti funkcióján. A jelenlegi tendenciák alapján valószínűsíthető, hogy a termőföld a következő években a hazai befektetők portfólióinak stabil elemévé válik. 

Különös véletlen: kié valójában az ukrán termőföld? Ez lehet a válasz, miért veszik el az uniós pénzeket a gazdáktól

Terítékre került a közös agrárpolitika reformja Brüsszelben, miközben Ukrajna továbbra is rengeteg pénzt kap. A területalapú támogatások csökkentése révén felszabadított pénzt költhetik Kijev támogatására.