Lagarde: meglepően ellenálló az európai munkaerőpiac a válság idején
Európa munkaerőpiaca meglepően ellenállónak bizonyult az inflációs sokk és az agresszív kamatemelések ellenére – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
A foglalkoztatás 4,1 százalékkal bővült 2021 vége és 2025 közepe között, majdnem ugyanannyival, mint a gazdaság, és körülbelül kétszer annyival, mint amennyit a közgazdasági szabályok indokolnának – közölte Lagarde szombaton Jackson Hole-ban, Wyomingban, ahol részt vesz a Federal Reserve éves szimpóziumán. Hozzátette, hogy mind a globális hátszelek, mind a hazai erősségek hozzájárultak ehhez az eredményhez.
Az infláció meredeken visszaesett, ráadásul a foglalkoztatás szempontjából figyelemreméltóan alacsony költséggel
– mondta a konferencia egyik panelbeszélgetésére készített beszédében. – „Ha megértjük a közelmúltbeli ellenálló képesség forrásait, jobban fel tudunk készülni a következő sokkra – bármilyen formát öltsön is” – idézi a Bloomberg a jegybankárt.
Drasztikus kamatemelések után konszolidáció
Az EKB – akárcsak a Fed és a Bank of England – kénytelen volt az elmúlt években drasztikusan emelni a kamatokat a fogyasztói árak elszabadulására reagálva, majd a monetáris szigorítás leépítésébe kezdett, ahogy az infláció közelít a 2 százalékos célhoz. A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint az infláció 2027-re ezen a szinten állapodik meg, és a döntéshozók jelezték, hogy munkájuk talán befejeződött.
Ugyanakkor arra is lehet számítani, hogy meglepően jó inflációs és munkaerőpiaci helyzet nyomán ősszel újraindul a vita a kamatcsökkentésről. Elemzők arra is felhívták a figyelmet, hogy
a jó inflációs helyzet hátterében az állhat, hogy az európai termelők még a vámok megemelése előtt bespájzoltak, és most készletbről termelnek.
Az EKB júliusban változatlanul hagyta a betéti kamatot 2 százalékon, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy jövő hónapban is így tesz. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke pénteken a Bloombergnek azt mondta: „magas a küszöb” további lépésekhez a mostanáig végrehajtott nyolc kamatcsökkentés után.
Az EKB szerint kitart az eurózóna kedvező makrogazdasági helyzete
Európa munkaerőpiaci erejének okait taglalva Lagarde úgy érvelt, hogy a szigorúbb monetáris politika és a hozzá kapcsolódó dezinfláció egybeesett a globális kínálati korlátok enyhülésével, az energiaárak meredek esésével és az aktív fiskális politikákkal. Kiemelte ugyanakkor, hogy
a bérek inflációra adott késleltetett reakciója is támogatta a foglalkoztatás növekedését, emellett a ledolgozott órák csökkenése és a munkaerő-kínálat bővülése is hozzájárult az eredményekhez.
A jegybankár szerint a demográfiai trend valószínűleg folytatódik, és a munkaerő-tartalékolás is kitart, ami visszafoghatja a termelékenységet. Ugyanakkor az automatizáció és a mesterséges intelligencia az ellenkező irányba hathat.
Az európai munkaerőpiac váratlanul jó állapotban vészelte át a közelmúlt sokkjait
– mondta Lagarde. – „De óvatosnak kell lennünk, ha azt feltételezzük, hogy ez az egyedi körülményegyüttes tartós marad.”
