Kiderült, pontosan hány vendégmunkást engedtek be Magyarországra: „Nincs még egy ilyen állam az EU-ban”
A parlamentben komoly vita robbant ki arról, hogyan és milyen mértékben támaszkodik a magyar gazdaság a külföldi munkaerőre. Ander Balázs, a Jobbik képviselője azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy a kormány a NER-közeli fejvadászcégeken keresztül olcsó vendégmunkásokat hoz be, miközben a magyar dolgozók megbecsülésére szerinte kevés figyelem jut. A politikus azt is felidézte: értelmezése szerint Orbán Viktor egy korábbi interjúban arról beszélt, akár állampolgárságot is adnának a hazánkba érkező külföldi munkásoknak.
Orbán Viktor visszautasította a felvetést, és azt mondta: Magyarország a magyaroké, és a kormány csak olyan külföldieknek ad munkavégzési lehetőséget, akik nem vehetik el egyetlen magyar ember állását sem. A miniszterelnök szerint a rendszer biztonságos, mert külföldiek kizárólag engedéllyel dolgozhatnak, és engedélyt is csak annyit, vagy kevesebbet adnak ki, mint amennyi betöltetlen állás szerepel az országos nyilvántartásban. Orbán Viktor konkrét számokkal is alátámasztotta állítását:
szeptemberben 65 ezer üres álláshely volt, 35 ezer engedélyt adott ki az állam, és ezekből ténylegesen csak 10 ezer vendégmunkás érkezett Magyarországra.
Hozzátette: az EU-ban sehol nem olyan alacsony a külföldi munkavállalók aránya, mint nálunk, ez mindössze 2,8 százalék.
Ander Balázs a válasz után továbbra sem engedett a kritikából, szerinte ugyanis a 200 ezer hazai álláskereső mellett nincs valódi szükség vendégmunkásokra. Úgy látja, a munkahelyeket a leszakadó vidéki térségekbe kellene vinni, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány 130 milliárd forinttal támogatja a gödi Samsung-gyár beruházását, miközben a teljes magyar kkv-szektor 80–90 milliárd forintos keretre számíthat.
Orbán Viktor erre úgy reagált:
- a kabinet is azon dolgozik, hogy a munkahelyek valóban oda kerüljenek, ahol a munkanélküliség magasabb,
- s a támogatások szerkezetére térve azt mondta, a vállalati források kétharmada a kis- és középvállalkozásokhoz jut, és csak egyharmad a nagyvállalatokhoz.
A vita ismét megmutatta, mennyire érzékeny kérdés lett a vendégmunkások ügye a magyar politikában: míg a kormány adatai szerint Magyarország továbbra is az EU egyik legszigorúbban szabályozó és legalacsonyabb arányú külföldi munkaerőt alkalmazó állama, az ellenzék szerint a kabinet túlzottan épít az olcsó külföldi munkaerőre, miközben itthon százezrek küzdenek nehéz helyzetben a munkaerőpiacon.
Mindent megad a vendégmunkásoknak az egyik leggazdagabb európai ország
Liechtenstein munkaerőt keres az Európai Foglalkoztatási Szolgálat keresztül. Közel 300 állásajánlatot tettek közzé , melyekre a spanyolok jelentkezhetnek, amennyiben megfelelnek a követelményeknek és rendelkeznek tartózkodási engedéllyel. A mikroállam nemcsak lenyűgöző tájképével, hanem robusztus gazdaságával is kiemelkedik, itt a világon a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Ez a siker nagyrészt a kedvező adópolitikájának köszönhető, 12,5 százalékos a társasági adó kulcsa, és 8,1 százalékos az áfa.
Liechtensteinben az átlagfizetés bruttó 6800 CHF (svájci frank) körül mozog havonta (körülbelül 7150 euró ). Míg a legszerényebbek fizetése is 2500 CHF (körülbelül 2630 euró) körül mozog, a legképzettebb és legfelelősségteljesebb szakemberek havi 10 000 CHF (körülbelül 10 500 euró) feletti fizetést is elérhetnek.
