Az elmúlt évtizedek energiaipari átalakulásának nagy vesztese Németország

A történelem legnagyobb energiakísérlete Franciaországban kezdődött az 1970-es évek elején, amikor az ország nagymértékben függött a fosszilis tüzelőanyagoktól az áramtermelés terén – írja az Origo. Amikor az olajválság idején az OPEC 400 százalékkal megemelte az olaj árát, a CarbonCredits elemzése szerint ez szinte halálos fenyegetést jelentett az ország energiaellátásának szempontjából.

1974-ben Pierre Messmer francia miniszterelnök új irányt hirdetett a francia energiaellátás számára. Az ún. „Messmer-terv” keretében hozzáfogtak az első három atomerőmű felépítéséhez, és mindössze tizenöt év alatt Franciaország eljutott odáig, hogy már negyvennyolc atomreaktorban termeltek áramot.

Az eredeti terv 170 erőmű megépítését írta elő 2000-re, de erre végül nem volt szükség, mert 1990-re az atomreaktorok már Franciaország energiaszükségletének több mint a 75 százalékát fedezték. Franciaországnak annyi energiája származott az atomerűművektől, hogy elegendő volt, hogy azok mindössze 61 százalékos kapacitással működjenek. A mai napig olyan magas náluk az atomenergia-termelés, hogy az atomerőművek időnként hétvégére be is zárnak. 

A német energiastratégia egy másik irányban indult el

Németország 2009-ben mutatta be az Energiafordulat (Energiewende) nevet viselő tervét a megújuló energiákra való átállásról, amelynek céljai ambiciózusak voltak, beleértve a 80–95 százalékos kibocsátáscsökkentést és a 60 százalékos megújulóenergia-célt 2050-re. 

2011-ben azonban bekövetkezett a fukusimai atomerőmű-baleset. A történtektől megrettenve a német kormány úgy döntött, hogy 2022-ig végleg bezárja az összes atomreaktort.

Sajátos energiakísérlet: atomenergia helyett szén és gáz

A német szén-dioxid-kibocsátás azonban emelkedésnek indult, mert miután az atomerőműveket bezárták, elsősorban két áramtermelő forrás váltotta fel őket: a szén és az importált gáz. 

Eközben a megújuló energiaforrások alkalmazása zuhanórepülésben volt. 

• A szélturbinák telepítése Németországban közel 60 százalékkal csökkent 2017–2018 között, 
• 2021-ben alig létesítettek több szélerőművet, mint 2000-ben, 
• a napelemek telepítése pedig 85 százalékkal esett vissza 2010–2014 között. 

Németországnak évi 300 millió dollárnyi bírságot kell fizetnie az Európai Uniónak a kibocsátási kvóták átlépése miatt. Ugyanakkor Franciaország évi 3 milliárd dollárt keres az atomerőművek által termelt energia más országoknak történő értékesítéséből, és készen áll arra, hogy megduplázza az atomenergiára történő ráfordításokat. 

Németországnak a szakértők szerint nem marad más hátra, mint követni ezt a példát. Ráadásul az atomenergiától való függetlenség elnyerésére irányuló törekvésében új függőséggel találta magát szemben – Oroszországgal. 

Intő jel a németek példája

Németország Energiafordulat elnevezésű programja mostanra nemzetközi szinten is rossz példává vált, és erről nemcsak a szakirodalom, de a német társadalom egyre nagyobb része is így vélekedik. A még működő atomerőművek kivezetéséhez, ami a csomag központi elemét jelentette, a Zöldek évtizedes érzékenyítő kampánya ágyazott meg. 

Ám Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint a törekvés mögötti motiváció ideológiai természetű, hiszen a már megépített, alacsony költségen és kibocsátás mellett üzemeltethető erőművek bezárása gazdasági, műszaki vagy környezetvédelmi érvekkel nehezen indokolható. 

A hivatkozott elemzés szerint a csillagászati összegeket felemésztő, fél évszázados energiakísérlet eredményei ma már világosak: az atomenergia győzött. És napjainkban minden ország, amely energiafüggetlen szeretne maradni, és alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá akar válni, a bolygó egyetlen életképes megoldása, az atomenergia felé fordul. Ebben pedig a németek alaposan lemaradtak, ha úgy tetszik, elveszítettek egy nagy háborút. 

A teljes cikk ide kattintva olvasható el.