Karácsonyi csúcsüzem: rekordkereslet, tavalyi árak – egy hónap tartja életben a teljes magyar halgazdaságot
A magyar halfogyasztás rendkívül szezonális: az éves mennyiség 35-40 százaléka karácsony környékére koncentrálódik, miközben egyes halgazdaságoknál ez az arány eléri a 60-70 százalékot is.
Az ünnepi kereslet súlya jól mutatja, mennyire sérülékeny a szektor:
ha a decemberi értékesítés gyengébb, azt az év többi részében szinte lehetetlen kompenzálni.
Ennek ellenére a hal továbbra is stabil szereplője a karácsonyi asztalnak: a lakosság 80 százaléka fogyaszt halat az ünnepek alatt, döntően hagyományos formában – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából. Mindeközben az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon továbbra is alacsony, 6,5–7 kilogramm, ami ugyan emelkedés a 2013-as 5,7 kilogrammhoz képest, de jelentősen elmarad a nemzetközi szintektől.
A magyar haltermelés szerkezete
2024-ben a magyar tógazdaságokban összesen 22 838 tonna halat termeltek. A termelés területileg erősen koncentrált: 81,5 százaléka három régióban — a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön — realizálódik.
A tógazdaságok által üzemeltetett terület 26,6 ezer hektár, amelyen eltérő termelési funkciók jelennek meg:
- 66,3 százalékán étkezési halat,
- 23 százalékán növendék halat,
- 8,6 százalékán ivadékot nevelnek.
Ez a struktúra jól mutatja, hogy a magyar halgazdaság nemcsak az azonnali fogyasztást szolgálja ki, hanem hosszabb távú utánpótlási és tenyésztési logikára épül.
Pontyország agrárszemmel
Gazdasági szempontból a ponty messze a legfontosabb halfaj: az étkezési célú haltermelésből bő 78 százalékkal részesedik. A teljes pontytermelés fele élelmiszeripari, fele horgászati célra kerül piacra, ami ritka kettősséget ad ennek a halfajnak az agrárgazdaságon belül.
A második helyen az afrikai harcsa áll, amely nemcsak a hazai fogyasztásban fontos, hanem az intenzív akvakultúrában termelt étkezési halak 94 százalékát adja. Magyarország jelenleg az Európai Unió legnagyobb afrikaiharcsa-termelője, ami export- és technológiai szempontból is stratégiai pozíció.
Az egyéb halfajták — amúr, busa, csuka, harcsa, süllő — elsősorban étkezési céllal jelennek meg, míg az intenzív termelésben a tokfélék, a pisztráng, a szürkeharcsa és a süllő játszanak szerepet.
Ezért drága ez a hal
A ponty előállítása hároméves tenyésztési ciklust igényel, ami agrárgazdasági összevetésben rendkívül hosszú. Egy brojlercsirke például 60 nap alatt eléri a vágósúlyt, míg a ponty esetében három évig terhelik a termelőt az energiaárak, a vízpótlás költségei és az időjárási kockázatok.
Ez az oka annak, hogy az édesvízi hal ára sok esetben meghaladja a csirke- vagy sertéshús árát. Ugyanakkor az ágazat egyik fontos versenyelőnye, hogy a halak természetes táplálkozás mellett nőnek fel, és az antibiotikumos kezelések szinte teljesen hiányoznak a termelésből.
Karácsonyi árak: nincs elszállás
Az idei ünnepi szezonban nem várható érdemi áremelkedés a tavalyi évhez képest, részben az 5 százalékos áfának köszönhetően. A jellemző kilogrammonkénti fogyasztói árak:
- élő ponty: 2000–2500 forint,
- pontyszelet: 3500–4500 forint,
- afrikai harcsafilé: 4500–5500 forint,
- szürkeharcsafilé: 6000–7000 forint,
- busaszelet: 1500–2000 forint.
Karácsonykor a halat fogyasztók 85 százaléka pontyot dolgoz fel, míg 32 százalék harcsát, 13 százalék afrikai harcsát választ, kisebb arányban pedig busa és lazac kerül az asztalra.
A halászlé veri a teljes mezőnyt
Az elkészítési módok is hagyománykövetők: a halászlé 81 százalékkal vezeti a listát, ezt követi a rántott hal (65 százalék), míg a roston vagy grillezve készült hal mindössze 15 százalékos arányt képvisel. A fogyasztás több mint harmada az év legvégére koncentrálódik, miközben az év közbeni halfogyasztás döntően importból — például lazacból, tőkehalból vagy pangasiusból — származik.
Európai hagyományok: nem vagyunk egyedül
A karácsonyi halfogyasztásnak nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte is erősek a kulturális gyökerei.
- Portugáliában a sózott tőkehal, a bacalhau elmaradhatatlan ünnepi étel.
- Olaszországban a Seven Fishes, vagyis a hétféle halból álló vacsora hagyománya él, különösen az italoamerikai közösségekben.
- Finnországban a karácsonyi asztal gyakran halételekkel – például füstölt lazaccal és heringgel – kezdődik.
Globális trendek és zöldszempontok
Világszinten a halfogyasztás 2024-ben elérte a 173 millió tonnát, ami két és félszerese az 1990-es mennyiségnek. Az egy főre jutó globális átlagos halfogyasztás 21 kilogramm, és a következő évtizedben további 13 százalékos növekedés várható. Izlandon, Dél-Koreában és Portugáliában az éves fogyasztás 50 kilogramm felett van.
Agrárgazdasági és fenntarthatósági szempontból a hal különösen hatékony fehérjeforrás: 1 kilogramm takarmányból közel 1 kilogramm hal állítható elő, ami a zöld gazdaság egyik legerősebb érve az ágazat mellett.
A globális felmelegedés hatással van az ágazatra
A klímaváltozás nagymértékben érinti a hazai haltenyésztést is. Ezen belül nem egy-egy átmeneti, hektikus időjárási jelenségről van szó, hanem hosszan fennálló, rendszerszintű problémáról: aszályos nyarak miatt sokan nem tudják üzemi szintre feltölteni halastavaikat, illetve a meleg miatt az átlagosnál lassabb a halak testtömeg-gyarapodása is.
Az aszály megmutatkozik vízutánpótlási problémákban és a vízminőség romlásában is, miközben a magas vízhőmérséklet a minőségromáson kívül felgyorsítja a halak anyagcseréjét is, ami többlettakarmányt igényel.
