Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU szociális térképe továbbra is éles különbségeket mutat: míg Szlovéniában (1,8 százalék), Horvátországban (2,0 százalék) és Lengyelországban (2,3 százalék) alacsony a nélkülözők aránya. Ezzel szemben a román arány 17,2 százalékot ért el, amit csak Bulgária (16,6 százalék) és Görögország (14,0 százalék) közelít. 2024-ben az uniós átlag 6,4 százalék volt, enyhén mérséklődve a 2023-as 6,8 százalékról. Leginkább a fiatalok érintettek (7,9 százalék), míg a 65 év felettieknél 5,1 százalék a mutató – állapítja meg az elemző intézet.
Románia helyzete különösen aggasztó: a költségvetési hiány közel 10 százalék a GDP-hez képest és az infláció is meghaladhatja szeptemberben a 10 százalékot. Ezzel szemben a bérek éves növekedése csak 5,2 százalék, ami az inflációs adatokkal összevetve reálbércsökkenést jelent. A gazdaságot eddig a túlfogyasztás hajtotta, amit az export nem fedezett, így a külkereskedelmi hiány elszabadulóban. A román kabinet által tervezett megszorítások célja ennek fékezése lenne, ám az a fogyasztás drasztikus visszaesését vetíti előre.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy szeptember végén megszűnik az alapvető élelmiszerek ársapkája, ami újabb áremeléseket hoz majd. A Valutaalap 2027-ig további megszorításokat sürget, miközben a román családok tartalékai kimerülőben vannak, és a megtakarítási ráta is mínuszba van. Bár a kiskereskedelem egyelőre kitart, a visszaesés borítékolható. Románia így hamarosan kettős csapdába kerülhet, hiszen a megszorítások folytatása életszínvonal-zuhanáshoz, ám a költekezés folytatása gazdasági összeomláshoz vezethet.
A teljes cikket az Origo hasábjain olvashatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.