Ebből nem magyarázza ki magát az Amazon: tényleg éveken keresztül verték át a felhasználókat – történelmi bírságot szabott ki a versenyhatóság

Az online kereskedelem világában nem ritkák a viták a fogyasztókat érintő tisztességtelen gyakorlatokról, ám a mostani eset különösen nagy visszhangot váltott ki: az Amazon szeptember 25-én történelmi bírságot szabott ki – a cég mintegy 2,5 milliárd dolláros egyezségre kényszerült az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával (FTC). A vád szerint a világ egyik legnagyobb online kereskedője megtévesztő módszerekkel ösztönözte felhasználóit a Prime-előfizetésre, majd szándékosan megnehezítette a szolgáltatás lemondását. Bár a cég nem ismerte el a felelősséget, a megállapodás nagyságrendje és tartalma egyaránt jelzi, hogy az ügynek messze ható következményei lehetnek.

Az FTC állítása szerint az Amazon 2019. június 23. és 2025. június 23. között olyan „sötét mintákat” alkalmazott a felhasználói felületen, amelyek arra késztették a vásárlókat, hogy észrevétlenül feliratkozzanak a Prime szolgáltatásra, vagy legalábbis ne legyen világos számukra, milyen feltételekkel történik a feliratkozás. A vád szerint 

A bizottság szerint az Amazon belső anyagaiban még külön kifejezésekkel is illette ezeket a módszereket, például „előfizetés-ösztönző mechanizmusnak”, jelezve, hogy a cég tudatosan építette be ezeket a felhasználói élménybe. Az FTC úgy vélte, ezzel az Amazon megsértette a 2010-es Restore Online Shoppers’ Confidence Act (ROSCA) nevű törvényt, mely kifejezetten a megtévesztő előfizetési gyakorlatok ellen született.

Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy az Egyesült Királyságban is sok vásárló arról számolt be, hogy mióta lemondta az Amazon Prime-előfizetését, folyamatosan nyomást gyakorolnak rá, hogy újra előfizessen. A cég trükkje az volt, hogy 

• egy teljes képernyős felugró ablakban a Prime-előfizetésre való feliratkozás gombja feltűnően kiemelve jelent meg,
• és egy előre kipipált mező engedélyezte az Amazonnak, hogy az ajándékkártya-egyenlegből vonjon le a szolgáltatás kifizetésére. 

A vásárlás befejezése előtt a legfeltűnőbb felirat a képernyőn egy élénkzöld gomb volt, melyet megnyomva a felhasználók egy 0,99 font értékű „próbahétre” iratkozhatnak fel. Az oldalon található apró betűs szöveg arról tájékoztat, hogy a gomb megnyomásával egy automatikusan megújuló, 8,99 fontos havi előfizetésre iratkoznak fel, ez pedig természetesen könnyen elkerüli a siető vásárlók figyelmét.

Az Amazon kifizeti a történelmi bírságot, de a bűnösséget nem ismeri el

A megállapodás értelmében az Amazon összesen 2,5 milliárd dollárt fizet. Ebből 1,5 milliárd dollár kárpótlás formájában közvetlenül a Prime-előfizetőkhöz kerül, személyenként legfeljebb 51 dollár értékben. A fennmaradó egymilliárd dollár civil bírságként az államkasszába folyik. A visszatérítésre azok az amerikai Prime-előfizetők jogosultak, akik az említett időszakban regisztráltak a szolgáltatásra, vagy megpróbálták lemondani, de nem jártak sikerrel. Bizonyos esetekben a kifizetés automatikusan megtörténik – például ha az előfizető 12 hónapon belül legfeljebb három Prime-juttatást vett igénybe –, máskor igénylőlapot kell kitölteni. Az FTC hangsúlyozta: 

a nemzetközi felhasználók nem részesülnek a visszatérítésből.

A pénzbeli kártérítés mellett az Amazon vállalta, hogy átalakítja a Prime-feliratkozási és lemondási folyamatot. Ennek részeként egyértelmű „Decline Prime” gombot kell biztosítania, világosan kell jeleznie a tagsággal járó kötelezettségeket – például a díjakat és az automatikus megújulást –, valamint olyan lemondási lehetőséget kell kínálnia, mely ugyanolyan egyszerűen működik, mint a regisztráció. Az Amazon mindeközben kitart amellett, hogy nem követett el jogsértést, és szóvivője szerint a cég inkább a hosszadalmas és költséges pereskedést akarta elkerülni az egyezséggel. 

A „sötét minták” jelensége nem új keletű probléma 

A 2,5 milliárd dolláros bírság a második legnagyobb összeg, amelyet az FTC története során egy cégre kiróttak. A precedens súlyát növeli, hogy az Amazon az elmúlt években több fronton is jogi vitákba keveredett: 2023-ban például egy nagyobb antitröszteljárás célpontja lett, melyben 17 amerikai állammal együtt azzal vádolták, hogy versenyellenes gyakorlatokkal akadályozza a piaci szereplőket.

Más vállalatoknál is előfordult már, hogy a hatóságok felléptek a megtévesztő előfizetéses gyakorlatok ellen, de ezek jellemzően kisebb volumenű ügyek voltak, alacsonyabb bírságokkal. A digitális szolgáltatások piacán régóta ismert a „sötét mintákat” jelenség: 

például megnehezítve a lemondást vagy elrejtve a valódi opciókat. Az Amazon esete azonban kiemelkedik ezek közül, mert a világ egyik legnagyobb online kereskedőjeként óriási felhasználói kört érint, és az egyezség összege is példátlanul magas.

A mostani döntés üzenete világos: a szabályozók egyre kevésbé tűrik a felhasználók megtévesztését, és a legnagyobb szereplők sem bújhatnak ki a felelősség alól. Az ügy egyben precedens lehet arra, hogy a világ más részein is szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok szülessenek – hiszen ha az Egyesült Államokban ennyire komoly lépésekre volt szükség, könnyen lehet, hogy Európában és más régiókban is követni fogják a példát.