Versenyfutás az idővel: így tölti fel Ukrajna a gáztárolókat télre

Ukrajna az idei téli felkészülést történelmi mélypontról kezdi: az áprilisban lezárult fűtési szezon végére a föld alatti gáztárolókban mindössze 2,2 százaléknyi aktív gáz maradt. Ez töredéke a 2023-as 15, illetve a 2024-es 11 százalék körüli szintnek. 

Elemzők szerint ez önmagában is kihívás, de a helyzetet tovább súlyosbítják az orosz rakétatámadások, amelyek az elmúlt másfél évben célzottan az ukrán gázipari infrastruktúrát érintették. A Naftogaz és a kormány számára ezért idén az egyik legfontosabb stratégiai cél a tárolók gyors és minél teljesebb feltöltése. Szakértők szerint legalább 13 milliárd köbméternyi tartalékra van szükség november elejéig ahhoz, hogy az ország biztonságosan átvészelje a telet, de a jelenlegi trendek alapján akár ennél magasabb készletszint is elérhető.

Három forgatókönyv: az optimistától a kritikusig

A DiXi Group energetikai elemzőintézet tavaszi számításai három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel. 

1. Az optimista változat szerint napi 32 millió köbméter betárolás mellett, 4,9 milliárd köbméternyi importtal 15 milliárd köbméter fölé lehetne emelni a tartalékokat. 
2. A közepes pálya – napi 24 millió köbméteres ütem és 3,7 milliárd köbméter import – a tavalyihoz hasonló, 13 milliárd köbméter körüli szintet biztosítana. 
3. A pesszimista változat ugyanakkor téli hiánnyal számol: a folytatódó orosz támadások, a finanszírozás akadozása és az áramtermelés miatti nyári gázfogyasztás felfutása egyaránt lefelé húzhatja a mérleget.

„A kritikus pont a november elseje. Ha addig nem sikerül elérni legalább a tavalyi készletszintet, a tél közepén ismét kénytelenek leszünk sürgősségi importhoz folyamodni” – fogalmaztak a DiXi Group szakértői.

Felpörgő betárolás: ötvenmillió köbméter naponta

A májusi lassabb indulás után nyárra látványosan felgyorsult a betárolás. Az Ukrán Energiabörze adatai szerint júniusban az ütem már rendre meghaladta a napi 40 millió köbmétert, júliusban és augusztus elején pedig tartósan az 50 milliós szint körül alakult. Ez magasabb az elemzők által az optimista forgatókönyvhöz rendelt küszöbnél is.

Az Expro Consulting augusztus eleji összesítése szerint a tárolókban már 10 milliárd köbméternél is több gáz található. Ez még mindig 9 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi szinttől, de a különbség folyamatosan csökken. 

„Az elmúlt hetek adatai biztatók. Ha a mostani tempó fennmarad, novemberig nemcsak a 13 milliárdos célt érhetjük el, hanem akár túl is teljesíthetjük” – derül ki az Expro Consulting elemzéséből.

Az import elengedhetetlen Ukrajna számára

Az idei tél egyik fő tanulsága, hogy Ukrajna saját kitermelésből nem tudja fedezni a teljes szükségletet. Ezért a Naftogaz már a múlt fűtési szezon vége előtt 800 millió köbméternyi sürgősségi importot bonyolított le. A cég most előre dolgozik: június végéig 2,9 milliárd köbméterre szóló szerződéseket kötött, a minimumcél pedig 4,6 milliárd köbméter.

A beszerzési csatornák is bővülnek. Az ukrán és a lengyel rendszerirányítók a kapacitások megduplázásában állapodtak meg, így immár napi 12,4 millió köbméter érkezhet garantáltan Lengyelország felől egészen 2026 szeptemberéig. Júliusban a Naftogaz újabb szerződést kötött a lengyel Orlennel amerikai LNG szállításáról.

Júniusban életre hívták a régóta tervezett Törökország–Balkán–Ukrajna vezetéki folyosót is. A görög, bolgár, román és moldáv szakaszokon átívelő, úgynevezett Transzbalkán folyosó júliusban már tényleges szállításokat bonyolított, augusztusra pedig a kapacitás 20 százalékát lekötötték.

„Az első, Azerbajdzsánból érkező kisebb tétel szimbolikus, de stratégiailag kulcsfontosságú. Ez a belépő egy hosszú távú partnerséghez, amely diverzifikálja a forrásokat” – hangsúlyozta Szerhij Koreckij, a Naftogaz vezérigazgatója. 

Nem kérdéses a finanszírozás

Az import finanszírozása összetett feladat, így a Naftogaz számít a partnerek támogatására: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank már biztosított forrásokat, míg Norvégia közvetlen támogatási programot indított. Júliusban a cég két nagy hazai banktól – az Ukrgazbanktól és a Privatbanktól – is 4,7-4,7 milliárd hrivnyás (38,5-38,5 milliárd forintos) hitelkeretet kapott, amelyet teljes egészében gázvásárlásra fordítanak.

– emelte ki egy névtelenséget kérő pénzügyi szakértő.

Saját kitermelés: lassú, de folyamatos növekedés

Az orosz támadások nyomán tavaly ősszel az ukrán földgázkitermelés drasztikusan visszaesett. Idén azonban több új kút termelésbe állításával próbálják mérsékelni a kiesést. Júliusban például egy új kút 383 ezer köbméter napi hozamot ért el. Bár ezek az értékek önmagukban nem jelentenek áttörést, hosszabb távon stabilizálhatják a belső ellátást.

A Kijevi Energetikai Intézet egyik kutatója szerint „a stratégiai cél kettős: egyszerre kell pótolni a háború okozta károkat és fokozatosan növelni a kitermelést. Ez idő- és tőkeigényes folyamat, de az elmúlt hónapokban láthatóan elindult a helyreállítás.”

Tél előtti kilátások: elég lesz a készlet?

A számok jelenleg kedvezően alakulnak: napi 50 millió köbméteres betárolással novemberig 3,2 milliárd köbmétert még biztosan be lehet szivattyúzni. Ez a mennyiség elég lehet a 13 milliárdos minimumcélhoz, de akár túl is léphet rajta.

Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek: a magasabb készletszint biztonsági tartalék. A 2024–2025-ös szezon példája mutatja, hogy az import hiánya és a célérték alulteljesítése tavasszal veszélyes szintre csökkentette a tárolók tartalmát. Az idei tél ráadásul újabb kockázatokat hordoz: az orosz hadsereg már nyáron támadást intézett a Transzbalkán folyosó egyik kulcsfontosságú objektuma ellen.

– hangsúlyozta Mikolaj Kolisznik, az energetikai minisztérium helyettes vezetője.

A biztos helyzet tehát a számos pozitívum ellenére igencsak törékeny: a finanszírozás, a háborús kockázatok és a logisztikai infrastruktúra sebezhetősége miatt továbbra is szükség van a nemzetközi partnerek támogatására. Az idei télre Ukrajna felkészültebb lehet, mint tavaly, de a biztonság ára ezúttal is az import és a folyamatos diverzifikáció lesz.